Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. december 2. III. rendes
- 21 nem is a proletárdiktatúrára való áttérést rögzítették, tehát tulajdonképpen más talajra épülcek - a magyar alkotmány a^Hemokratikus országok alkotmányai közül az első volt. Ennek többek közt az volt a következménye, hogy a magyar alkotmány kénytelen volt éppen a történeti helyzetnél fogva is a leginkább épiteni az 1936-os a± szovjet alkotmányra, akkor még más jelentősebb szocialista alkotmány nem állt rendelkezésre, ha csak nem gondolunk a Tanácsköz társaaág alkotmányára, amely azonban egészen más politikai viszonyokat tükrözött. A magyer alkotmány elfogadása óta nemcsak Magyarországon, hanem az egészxx szocialista táborban sok változás következett be, s teljesen érthető, hogy az 19?9-es alkotmány nemcsak jogilag vált nagyon sok helyen egy tulajdonképpen fiktiv, nem létező alkotmánnyá, hanem politikai értelemben sem fejezi ki már azokat a követeléseket és azokat az elképzeléseket, amelyeket ma Magyarország Alkotmányának tükröznie kell. Azért huzom mindezt alá, mert olyan érvelések hangzanak el, hogy azért nincs szükség uj alkotmány megteremtésére, mert az uj alkotmánynak azt kellene kifejeznie, hogy a szocializmus felépítésének egy uj szakasza kezdődik, Magyarországon azonban ilyen helyzet nem alakult ki, a szükséges feltételek nem értek meg. Ezzel csak azt az egyet szeretném szembeállítani, hogy a többi szocialista, népi demokratikus országban - a Szovjetunióról nem beszélek, mert ott más kérdések is felmerülnek - mindenütt hoztak már legalább egy, de nagyon sok országban két alkotmányt is, -anélkül, anélkül hogy valami ilyen nagy fordulatot deklaráltak volna. Nemcsak a tudomány, hanem a politika területén is egy csomó kérdést ma másképp fogalmazunk meg, mint 19?9- ben. Például elég jelentős mozgás volt a képviseleti szervek súlyának növekedésében, a szocialista demokrácia kiterjesztésében. Ezzel függ össze az Elnöki Tanács szerepe. Mindegy, hogyan értékelem ezt a mozgást, de például az Elnöki Tanács államtanácsszerü kialakulása történeti tény az NDK-ban, ilyen utón indultak el Bulgáriában, nemcsak Magyarországon merült fel ez a kérdés, hanem a többi szocialista országban is. 43?.
