Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. december 2. III. rendes
- 18 1УСA fővárosban egy tanácstagnak ezer embert kell képviselnie, sehol sincs annyi munka, mint itt. dr. Névai Lászlói Tízezret. dr. Berényi Sándor: Kerületi tanácstagról beszéltem. Még korainak látom, hogy a fővárosi tanácstagok ilyetén módon való megválasztása alkotmányos szentesítést nyerjen, mert megszöknek a tanácstagok. A megyékben egészen más a helyzet, ott nem sulyosodik ekkora teher a testületre. Ne emeljük a jelenlegi helyzetet az alkotmányos szabályozás rangjára, mert idős kétségtelenül kísérleti dolog volt. dr. Weltner Andor? T. Értekezlet! Természetszerűleg én is abból indulok ki, hogy módosításról van szó, tehát a megjegyzéseimet is igy korlátozom, a részletkérdésekkel nem kívánok foglalkozni. Ebből az is következik, hogy elég rapszodikusak lesznek a megjegyzéseim. Az 1. § /6/ bekezdésében az szerepel, hogy az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Lehet, hogy ezt inkább kérdés formájában kellett volna feltennem, de nem világos, hogy ez mit jelent. Nem hiszem, hogy emögött olyan tartalom lenne, amelyet ennyire általánosan lehetne kifejezni. A 7* § azt mondja, hogy "A Magyar Népköztársaság védi és erősiti a társadalmi fetra tulajdon minden formáját.’1 "Minden" alatt "többet" értünk, itt egyszerűbb lenne azt mondani, hogy védi a társadalmi ttatM tulajdon formáit, az állami és a szövetkezeti tulajdont. A "minden" szó mindenképp többre utal, mint kettőre. Izgalmasabb kérdést jelent a SÖDtíji 9» §• Nem tudom, hogy az elvtársak nem érzik-e, lehet, hogy én rosszul érzem, de mintha a módosított alkotmány a szövetkezeteket a vállalatok fölé rendelné. A bekezdés azt mondja, hogy az állami vállalatok a társadalom általános érdekeinek szolgálatában a törvényben meghatározott módon és felelősséggel gazdálkodnak, tehát a szöveg a felelősséget és a kötelezettségeket hangsúlyozza, a jogosültságokat
