Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. december 2. III. rendes
nem. Ugyanakkor a szövetkezeteknél szépen kiemeli, hogy a szövetkezetek a szocialista társadalmi i’end, a szövetkezetek tagságának érdekeit stb. szolgálják. Azt hiszem, hogy az állami vállalatok szerepük meghatározásánál valamivel többet érdemelnének. Következik a 10. §• Egyetértek azzal, hogy a szövetkezeteket a szöveg magasabb fokra helyezi, mint eddig voltak, de csak a szövetkezetekről mondja, hogy részei a szocialista társadalmi rendnek. Hol maradnak az állami vállalatok. dr. Névai László: Ott magától értetődik. De nyilván igazad van. dr. Weltner Andor: Azon az alapon, hogy magától értetődő, a szövegből egy sereg dolgot ki lehet hagyni. A 10. § /2/ bekezdése beszél a szövetkezeti demokráciáról, de az üzemi demokráciáról nincs szó az anyagban. Valamit arról is kellene szólni. A következő megjegyzésem a 11. és a 12. §-ra vonatkozik. Azt hiszem, hogy a 12. § /2/ bekezdését fel kellene hozni a 11. § /2/ bekezdésévé, egyrészt mert oda tartozik a személyi tulajdonhoz, másfelől pedig egy kicsit furcsának tűnik a sorrend a 12. §-ban, ahol szó van a kisáru- termelőkről és utána jön egy sokkal fontosabb kérdés - legalábbis az én megítélésem szerint - az öröklési jog biztosítása. Ezt tehát vagy feljebb vagy lejjebb kellene hozni. A $4, §-ban - mindenütt az újról beszélek - szó van az állampolgárok jogairól. Azt hiszem, valamennyiünk számára problémát jelent, hogy vannak bizonyos általános jogelvek, amelyeket elmond a polgári jog, a termelőszövetkezeti jog, a munkajog és még folytathatnám a sort. Most hamarjában kettőre gondolok: a rendeltetésszerű jog- gyakorlásra vagy a joggal való visszaélés tilalmára, és biztos, hogy találnék még egy-két ilyen általános elvet. Itt most elég izgalmas elméleti és alkotmányjogi probléma merül fel. Azt hiszem, semmiképp nem jó, hogy egyes jogágak erről tételesen beszélnek, mások nem,