Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.68.)

1969. december 16. II. rendes

amelyeket a klinikai halál konstatáldsa után arra használnak, hogy a légzési és a vérkoringési szervek ismét életre keljenek és működjenek.

Ееanimáción a resuscitnlt vagy haldokló embernek művi utón életbentartását kell érteni, ha a művi utón való élctbentartásra irányuló tevékenységnek a megszakítása valamennyi életfunkció megszűnését eredményezné.- 9 E definíciók nem teljesen egységes nézet eredmlnyei. Az ismertetett értelmezés azonban a leginkább elfogadott. H.Killian és A.Dörhardt "Újjáélesztés" c. 1958-ban megjelent könyvükben e fogalmakat igen tágan határozzák meg és rámutatnak arra, hogy az E- gyesült Államokban rcsuscitacion a szakirodalomban a légzési tevékenység megindítását értik; Angliában a központi iflegrendszer és a légvétel, valamint a vérkeringés, továbbá az anyagcsere minden autonom szabályozója működésének és újraélesztését értik.

N.Du Bouchet - J.Lo Grigand: Anaestesie-Roanimation c.1957- bon megjelent müvükben /p. 987./ a "reanimatio" hármas értelemben szerepel."Héexisto trois faeons d'envisager la reanimation"." Legszűkebb értelemben ugyanazt jelenti /szerintük/, mint a "resuscitatio" és a légzési, valamint a vérkeringési szervek funkciói újraélesztésének a megjelölésére szolgál.

"Au sens etymologiquc du terme eile consiste essentielle- ment a retablir une fonction vitale, telle que la respiration ou la circulation lorsque celle-ci est abolie ou sur le point de l'etre: en pratique, on envisage ainsi que le s9ul traitement de le syneepe puisquc la reanimation consisto alors a rendre la vie en sujet inanimée TI vaut dans ce cas lui donner le nőm de ressuscitation. /P.lo./

Lásd még Antanasow A: Problcmy na

s *urame nnata reoninaci-