Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1968-1969 (HU ELTEL 7.a.67.)
1968. november 19. I. rendkívüli
dr. Vas Tibor hiányolja, hogy a Jogi Kar oktatóit nem vonták: be a jogszabály előkészítésébe, egyébként megállapítja, hogy a jogszabály-tervezet kodifikációs szempontból rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után. Az elvek és célok érdekében átszövegezésre lenne szükség. A tervezetből kivehetően a Kari Tanács hatásköre bővülne, ugyanakkor a rögzitett uj határkor ellátására az uj összetételnél fogva előreláthatólag nem lesz alkalmas. Nem látja biztosítottnak a Kar kellő beleszólási lehetőséget a docensek és egyetemi tanárok kinevezésébe. A hallgatók jogállására és kötelezettségeire vonatkozó jogi rendezés szerinte művelődésügyi miniszteri rendeleti formát igényelne, ilyen széles tömeget érintő kérdést nem lehet utasításban rögzíteni. dr.Király Tibor:á Kari Tanács mai összetételén már látszik, hogy megvalósult az egyetemi tanárok reprezentatív megjelenése . A jogszabály-tervezet elvei, amelyeket Sárándi elvtárs ismertetett, ezek már kijegecesedett, megérett dolgok azonban a jogszabályban ez még nem jut kifejezésre. Tolmácsolta a büntető eljárásjogi tanszék véleményét a tervezettel kapcsolatban. A tanszék véleménye szerint a KISZ, a Párt, a Szakerervezet jogkörét pontosabban kell rögzíteni. /A KISZ jogkörét részletesebben, a többit pontosabban./ A Kari Tanács tervezetbeli összetételével a tanszék nem ért egyet, mivel a tanszékvezető részvétele nem nélkülözhető. Ha a tanszékvezető nem vesz ítészt a Kari Tanács ülésén, képtelen ellátni feladatát, mert nincs elég információja és ezzel együtt csökkenti a felelőssége is. Ez a tervezet-rendszer egyébként köny- nyen vezethet egyetemen belüli, sőt Karon belüli klikkek kialakításához is, A nagy karokon megoldható a jogszabályban felvetett elképzelés olyan módon,hogy tanszéki csoportonként választanának képviselőt a Kari Tanácsba. A tisztségviselők jelölésének és választásának tervezetben rögzitett rendje logikai hiányosságokat mutat. Tisztázni kellene, hogy van-e elég bizalom az egyetemek és karok felé, ha van, akkor meg kell hagyni azt a jogot, hogy az adott szervek jelöljék a tisztségviselőiket és a felettes szerv hagyja jóvá ezt a jelölést A tanulmányi . renddel kapcsolatban a miniszteri utasi- tás nem jelöli meg a számonkérés formáit, viszont megjelöli a szankciókat. Tehát szankciókat jelöl ив g olyai dolgokhoz, amelyek ma még ismeretlenek.
