Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)
1962. január 26.
szék vagy a hallgató kívánságára a vizsga kér1 • fii dések húzását mellőzzék. A kollokviumokkal és szigorlatokkal kapcsolatban $ kifejti, hogy a szigorlati anyagoknak egy egységes, összefüggő egészt kell képezniük, akkor van értelmük. Ebben az esetben a szigorlatoknak egyi- dőben történő megtartása helyes pedagógiai követelmény* A pótvizsgákkal kapcsolatban megjegyzi, hogy azok számát a vizsgáztató intézmény tudja helyesen elbírálni. AlapVelvként kellene leszögezni, hogy a megállapított pótvizsgák számát senkinek se legyen joga 3zapőritani. A szakdolgozatokkal kapcsolatban elismeréssel em- lékezett meg a tett dékáni intézkedésekről és úgy véli, hogy a doktori szintet tartalommal kell megtölteni. .A megvédési renszer tetszetőr, jó is, az öttagú államvizsgabizottságban aligha nincs olyan ember, aki a szakdolgozatot el ne tudná birálni. Az a véleménye, hogy az Írásbeliség kérdéseit sem lehet az elfogultság szempontjából vizsgálni, hanem figyelembe kell venni a támasztott pedagógiai követelményeket is. A szorgalmi jegyeknek akkor van értelme, amikor a bejárás nem volt kötelező. A bejárás kötelező jellege és a szorgalmi jegy léte ellenkezik egymással. Úgy véli, hogy a speciálkollégiumokat nem szabad liberálisan elbírálni. ■ kr.Seltner Andor: A szigorlatoztatássál kapcsolatban megjegyzi, hogy annak közös jellegét meg kell szüntetni abban a? esetben, ha nem összefüggő tárgyakról van szó /pl. munkajog, jogelmélet, nemzetközi jog a negyedéves szigorlati tárgyak/. ügy göncólja, hogy alapjában véve nem helyes, a segédanyagok kötelező előirása. jogszabály módosítás kivételével.
