Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)

1962. január 26.

A kát eljárási .lobból a jövőben io csak szigorlat lágyon,

H-a a szakdolgozat nem fogadható elt el kell uta- siteni, /ez eddig kevássé történt meg/ meg kell határozni a terjedelem minimumát és meg kell követelni, hogy a feldolgozott irodalomra a szövegben hivatkozzanak. Nem helyesli a megvédést, úgy gondol- l ja, hogy az ellenőrzés elegendő.

ir,Kovái Lászlói az előterjesztőit alaposnak, jónak és tartalmasnak Ítéli,

Kern tartja indokoltnak háromféle vizsgatípus fenntartását, Az Államvizsga anyaga minőségileg kevesáíb mint a szigorlatoké. Szainte kétfajta vizogamegkü- lönböztetésnek van létjogosultsága*

1/ Vizsga - a tanulás tényének igazoltatása /megértést, megtanulást bizonyít/,

.

2/ államvizsga - a tudás bizonyitó helye.

Speciálkollégiumokból esetleg fenntartható a beszámoló.

fí vizsgarendszer elfogadása megszüntetné a külonböső tárgyak közötti megkülönböztetést, ügy véli, hogy a j; szigorlatok fenntartása nem indokolt.

A kollokviumok fakultativ és kötelező jellegével

— 1' ' ' ‘ 1 f i —III I ' ill'.' 'll T - -mmmmmmmrn

kapcsolatban megjegyzi, ho y az az álláspont helyes amely vagy mindenki számára kötelezővé, vagy mindenki számára fakultatívvá teszi a kollokviumokat. Estieknél nem tartja indokoltnak a félévi vizsgát.

A szigorlatokkal kapcsolatban az az álláspontja, hogy egy napon csak egy tárgyból vizsgázzanak. Fokozni kell az elsőéves vizsgák szelekciós szerepétől kell különíteni a szorgalmi és a vizs ,aidészakot egymástól. Ha első év végén valamely hallgató rendkívül gyenge eredményt ér el, lehetővé kell tenni, annak az egyetemről való eitanácsolását,