Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 7.a.59.)
1961. január 14.
/ J yI mind a négy csoportra, ez annyit is jelent, hogy a gyakorlati munka az egyetemi oktatáshoz képest szeptember l.átől április 30-ig bonyolódik le. Április végétol fel tudnak készülni a hallgatók az államvizsgára jf Nem tudom azt reálisnak tartani, hogy mi a gyakorlati munkát az egyetemi beosztáshoz viszonyitsuk. Az egyes ágaknfek a belső beosztását illetően, igy a bíróságét és ügyészségét, gondolom, nincs ott semmi probléma. A két hónap alatt igyekezniük kell megismerkedni irainden ó.gában. Nehezebb az igazgatási elem. Egyet értek Beér professzor elvtárssal, hogy itt nemcsak az általános igazgatás oldalai fordulhatnak elő, Hanem a szakigazgatási oldal is. Ide kellene kapcsolni a területi és döntőbizottságokat is, amelyek tanácsilag vannak szervezve. Egy-két kisebb jelentőségű kérdés: Az egyetemi gyakorlati órák és a munkahelyi gyakorlatok között képtelenség párhuzamot vonni. Az #.éven gyakorlati órák azért vannak ,mert az első négy évre nem fért bele. Itt döntő a két eljárási jog, de úgy tudom a munkajog is. Ezeknek a tárgyaknak a négy év alatt nincse^| gyakorlati ó- rájuk, itt nem lehet párhuzamot vonni, mert a munkahelyen innen-onnan merülnek fel problémák. Itt nem lehet programot, tematikát kidolgozni. Nekem az a véleményem, hogy a kettőt nem lehet összekeverni egymással. Ez nem lenne akadálya annak, hogy ha egy érdekes eset felmerül a munkahelyen a gyakorlati idő alatt, azzal a gyakorlati órán ne lehetne foglalkozni. Nemigen lehet remélni a mai oktatói létszámviszonyok melett, hogy mi a munkahelyi irányitásba be tudnánk kapcsolódni. A feltétlenül előirt munkát alig, igen nehéz most is ellátni. A létszám kevés, a munkateher nagy.
