Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 7.a.58.)
1960. január 4.
- 10 * Ez nem bontja meg az egyetemi oktatást, kiemeli, hogy az ilyen módon való megoldás még előnyesebben teszi lehetővé, hogy a jogi oktatás első évét próbaévnek tekintsük, olyan évnek, amelyre a diákok "feltételesen" iratkoznak és amelynek az elteltével részben tanulmányaik alapján; részben^pedig az üzembeli magatartásuk^ az összes beszerzett vélemények alapján válik lehetővé a’ továbbtanulás. Szükséges, hogy az első évre ilyen módion esetleg 50 f£-kal több hallgatót vegyünk fel, mint amennyit jogászként kiképezni akarunk. Ez igy van az orvoskarokon^ is* Az ötödik kérdéshez: Az eddigiek megválaszolása miatt ez elesik* A hatodik kérdéshez: itt igen-nem válasz nem lehetséges. Itt csak a probléma van felvetve. Ügy gondolja, hogy ebben olyan vonatkozásban is állást kell foglalni, hogy a jogi oktatás reformja során az előadásoknak és a gyakorlati óráknak a programját is ki kell dolgozni. Jelenleg csupán vizsgakövetelmények léteznek, ezek esetleg azonosíthatok bizonyos tematikai felsorolással. Szo*ro- -san vett programok nincsenek. Ezeknek az elkészítése so- ronlévő feladat. Ennél bizonyos fokig nehezebb a gyakorlati órák programjának a kialakítása, A múltban aem volt és jelenleg sincs ilyen, helyes lenne állásfoglalást kialakítani olyan értelemben, hogy el kell készíteni a gyakorlati és szemináriumi foglalkozások programját. Az 1957-ben elkészített öt áves jogi felsőoktatási tanterv bizonyos előnyös változtatásokat eredményezett. Ide,^ a^ 6. ponthoz, csatolja a $ogi oktatás gyakorlatiasabbá tételét szolgáló tételt is. Tökéletesíteni kellene a termelési gyakorlatot is és azt, hogy az ilyen fajta gyakorlati foglalkozásoknak állapítsunk meg három típusát /jelenleg kétféle ilyen van/. Azt hiszi, hogy kz első és a második év .folyamán egy-két hetes tájékoztató látogatást nyújtsunk a hallgatóknak: a/ vállalatoknál, állami szerveknél, b/ bíróságon, ügyészségen, A második tipus a szakosított foglalkozás legyen. Itt már a jogi munkahelyek kerülnének előtérbe az allamigazgatási, az ügyvédi, jog- tanácsosi és a bírósági és az ügyészségi csoport. Ezek számára-kellene a 3.,4. év folyamán, az elméleti tárgyaknak a lehallgatása után összesen 3-4 hónapra terjedő időben megfelelő .gyakorlati kihelyezést biztosítani, éspedig 3-4-5 hétre a tanév folyamán, részben átnyúlva a nyári szünidőre, figyelemmel a katonai szolgálat idejére. A har madik formája lenne a gyakorlatnak - amelyet az ötéves -tanterv végere helyeztünk el - az öt hónapos /másodnaponkénti/ gyakorlati munka, ez már abban a jogi intézményben lenne, ahol a hallgató- az egyetem elvégzése után dolgozna -A hetedik pont a tanterv ügye; indokolt, hogy megvágjuk .az ötéves jogi oktatási program tapasztalatait. Most -ennek a felénél tartunk. Várjuk meg az öt év^elteltét. A nyolcadik ponthoz: Azok részér^ akik már részt vettek fizikai munkában, külön tagozatot teremteni elvileg feles leges és valószinü, hogy gyakorlatilag .is felesleges. /
