Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. február 1.

- 17 rin\ az egyes magánjogi intézmények közép és újkori fejlődése nagyrészt meg szűz terület. Egy-egy próbálkozás kivitelével - amelyen Galasso: Diritto del Medioevo c. sorozatának még meg nem jelent kötetei lennének, - a fejlődés még felkutatat lan. így a tervnek gyakorlati megvalósitása bizonyos nehézségekkel járna.

Részben előbbi megjegyzésemhez kapcsolódik, de egyben az egész tankönyfe vonatkozik, amit befejezésül mondani sze- retnék.'

*

Egy a szocializmus eszméinek és a tudományosságnak teljes mértékben megfelelő tankönyv létrejöttének előfeltétele a kérdéses tudományág szocialista művelése. Egy tankönyv - nézetem szerint - a tudomány érd eredményeit hivatott elsősorban összefoglalni, nem pedig utat törni.

Á szocialista római jogtudomány pedig, amint erre Brősz docens is rámutatott, mindezideig nem alakult ki. Csak a romai magánjog marxista elemzése, fejlődési törvényeinek feltárása teremtheti meg egy minden részében a marxizmus eszméit sugárzó tankönyv megírásának előfeltételeit.

Mindez azonban a tankönyv értékéből mit sem von le, hiszen úgyszólván nincs olyan terméke az emberi szellemnek, amely minden szempontból tökéletes lenne. Az kétségtelen, hogy a Marton-féle római jogi tankönyv az általam ismert római jogi tankönyvek közül a legkülönb, és azt hiszem hosszú idő fog eltelni, amig azt valaki fslil tudja múlni.

Er.SARLÓS MÁRTON egyetemi tanár: Tisztelt Kari Ülés! Szubjektív okokból nehezen szántam rá magamat, hogy hozzászóljak ehhez a kérdéshez, amikor nincs közöttünk a szerző, akinek müvéről beszélünk. Mégis elmondok egy és mást a romai jogi tankönyvnek az egyetemes jogtörténethez való kapcsolatáról azért, mert néhai Marton professzor rendkivüli érdeklődést mutatott éppen a szovjet egyetemes állam- és jogtörténetnek a római jogra vonatkozó része iránt, Hat-hét éve annak, hogy néhai Marton professzor értesült arról, hogy én fogom lektorálni a szovjet egyetemes állam- és jog- történeti tankönyv egy fordítását és többször sürgette, hogy már a kéziratát megtekinthesse a római jogi résznek, meg akart azzal ismerkedni minél hamarább, még a nyomdába- kerülés előtt. Még a mi egyetemes jogtörténeti jegyzetünknek^ római jogra vonatkozó részét is érdeklődéssel kisérte és megjegyzéseit is hozzátette különösen abból a célból, hogy a^római jogi és az egyetemes jogtörténeti előadások ne ismételjenek meg egyes anyagrészeket.

Érdekes tünet azonban, hogy Marton proiesszor ennyi érdeklődést _mutatott a marxista felfogás iránt a római jog vonatkozásaiban és könyvén mégis átüt egyes kérdésekben az a régi jogászi felfogás, amely a jog fejlődését magából a jogból és a jogalkotók tevékenységével kivánja magyarázni, - a tankönyvnek^az egyetemes jogtörténettel kapcsolatos részeiből egy-két példát idevonatkozólag kiemelek. így a colonusok röghözkötöttségét a tankönyv a császári adópolitikával hozza kapcsolatba. Emlékeztet ez azokra az orosz Írókra, akik az orosz obsina keletkezését a cári ukázok-