Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. május 5.
- 1 ti VILAJHY MIKLÓS dékán megnyitja a vitát, megkérdezi a szerzőt, kivan-e a vita előtt az Írásbeli anyaghoz észrevételt tenni WELTNER ANDOR bejelenti, hogy csak a vita lezarasa előtt \ kér szót. VILaGHY MIKLÓS dékán megkérdezi a felkért bírálókat, hogy kivonnak-e kiegészítéseket hozzáfűzni az írásbeli anyagukhoz. Csak BŐD PÉTER docens jegyzi meg, nogy az írásban benyújtó 1 opponensi véleményébe sajtóhiba csúszott be, a 4*old. alulról hét j dik sorába, ahol '‘alaptörvény" szerepel “törvény" helyett. Több I kisebb, de a lényeget nem érintő sajtóhiba szerepel a gépelt anyagban. RUDOLF LORaNT bejelenti, hogy az irasban benyújtott bír «.la tat írásban még kiegészítette, ezt szóban előadni nem kívánja, kéri a jegyzokönyvhöz csatolását.----- . 4 E z után a bejelentés után VILaU-HY MIKLÓS dékán a vitat megnyitja. PFRBIRO JÓZSEF: A tankönyv egészét értékesnek, jónak tartja. Most nem a jó oldaláról, hanem egyes olyan részeiről kivan beszélni, amelyek véleménye szerint bizonyos fogyatékosságokat tartalmaznak. A tankönyvben sok az átfedés, különösen az alapelvek területén. Az általános részben leszögezett elvek gyakran ismétlődnek a különös rész egyes intézményeiben. Ugyancsak feleslegesnek tartja a politikai gazdaságtan ismertetésének túlzott részletess gét, valamint a polgári és büntetőjog egyes részleteinek ugyancsak túlzott méretű targyalasat. A helyes megoldás - véleménye szerint az lenne, ha a politikai gazdasagtani, büntetujogi és po gari jogi i'ogaimakra a tankönyv csak utalna. A kisipari szövetkezetek tárgyalása során sok az olyan anyag, amelyet a polgári jognak kellene tárgyalni. Csak a kisipari szövetkezeti tagok munkajogviszonyainak sajátossagaira kell ne utalni. A tipográfia szerencsés ugyan, de hiba az, hogy a szer túl sok alcímet alkalmaz, ami a tanulást illetve áttekinthetőség megnehezíti. Rendszertani szempontból azt javasolja, hogy a mun- kaerogazdalkodas fejezetét mellőzze a tankönyv, mert itt olyan anyagot tárgyal, amely csak érintkezik a munkajoggal. A kötelező szakmai gyakorlat intézményét ki kellene emelni a munkaerőgazdal kod&s intézményéből és azt a munkaszerződés c. fejezetben kellen J tárgyalni. A munkajogviszony két fofajt&jat különböztetjük meg, valla lati és termelőszövetkezeti munkajogviszonyt. A “vállalati jog- i; viszonyt mint gyűjtő fogalmat hagyjuk el, jobb ha átvesszük a szovjet munkajogból a "munkások és tisztviselők" kifejezést. A munkajogviszony megszüntetése a felek akaratától független októl a munkáltató halalaval és a határozott időre szóló munKajog-i* viszony megszüntetése esetén következhet be. Egyik megoldassa!
