Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. május 5.

- 2 sem ért egyet, mivel a munkáltató halálakor is szükséges a munkajogviszonyt megszüntető jognyilatkozat, mig a határozott időtartamra szóló munkaszerződéseknél a munkaviszony megszüntetése nem a felek akaratától független okból következik be, mert a munkaszerzodésbeni kikötés megfelel a felek akaratának.

A 7.oldalon a szerző a termelési viszonyok és a társadalmi munkaviszonyok között fennálló különbségeket ismerteti. Azt Írja a munkaviszony és a tulajdonviszony elválasztásánál, hogy a műnk viszonyon keresztül alkalmazzak a munkaerőt. Perbiró véleménye szerint az elválasztó ismérv, hogy a munkajogviszony a termelés eredményére is kihat, mert a dolgozó a munkaviszonyon keresztül részesedik a nemzeti jövedelemből. Meg kellett volna még azonkívül irni azt, üugy a munkaviszony nemcsak termelési, hanem elosztási viszony is.

A 13.oldalon határolja el a tankönyv a mezőgazdasági jogot a munkajogtól. Véleménye szerint a termelőszövetkezeti munkajog- viszonynak a munkajogba kell tartoznia azért, mert a munkajogi alapelveken nyugszik, mig a részletszabályokat a termelöszövetkí zeti jogban kell tárgyalni.

BEÉR JANOb egyetemi tanar: Szerencsésen összehangolta a tankönyv és a kézikönyv követelményeit. Kern annyira szerencsés ‘ viszont tipográfiája, mert jobban el kellene különíteni petitszedéssel vagy más módon a tankönyvet a kézikönyvtől, Kifogásol-1 ja azonban, a tankönyv szerkezeténél azt, hogy az ujitók és feltalálók dijazasat a tankönyv a jutalmazási résznél tárgyalja. Mivel az ujitói és feltalálói díj egy megszolgált munka ellenértéke, amely vegyes joganyag és a polgári jog és munkajog talalkc sa, helyes lenne ezt kiemelni és külön tárgyalni.

Az ipari tanulóképzést a munkaerogazdalkodas fejeztében kellene tárgyalni, mig az ipari tanulóknak juttatandó kedvezményeket a kulturális és jóléti szolgáltatások között. A munka- i verseny jogi vonatkozásaival a különös részben többet kellene foglalkozni. i

^Az I.fejezetből a 13. old. c/ pontja alatt tárgyalt és az allamigazgatasi jog elhatárolásáról szóló rész - véleménye szerint - nem szerencsés, mert az aijLamigazgatasi jogviszonyban lé^ ] dolgozókra vonatkozóan túl szűk. Összhangba kell hozni a tankönyv e részét azzal, amit a hallgatók az allamigazgatasi jogi stúdiumaik során tanulnak.

;

A III.fejezetnél kifogásolja, hogy az alapelvek jellege ebből a fejezetből nem derül ki világosán, hanem csak megköze- 1 litoen. A tankönyvből azt lehet levonni, hogy a/ az alapelvek tudományos törvények, b/ a tételes joggal azonosak, c/ követeim* nyék. Nem tűnik ki azonban a tankönyvből az, mi is tulajdonképp« az alapelv, az-e, amit a tételes jog rögzit, vagy pedig az, ami | az objektiv törvényeknek megfeieloen alapelv kell, hogy legyen.

Az alapelvek között nemcsak az egészséges munkafeltételekhez való jogot, hanem a gyógyuláshoz való jogot is fel kellett volm tüntetni, mivel a kt.3.f-a messzebb megy: nvédi a dolgozók égés: