Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. január 28.

- 21 Helyteleníti Szabó Imrének azt a megállapitásál hogy a jogviszony, a jogforrás és jogalkalmazás kérdéseit csak a szocialista jogról szóló részben tárgyaljuk. Igaz, hogy elsősorban a j szocialista joggal kapcsolatosan kell kidolgozni ezeknek a jelenségeknek a fogalmait és kell feltárni jellemző uj, sajátos különös vonásaikat. Dez ez csak akkor történhet meggyőzően, ha ismerjük a jogviszony, a jogalkalmazás stb. általános fogalmát, hogy ennek alapján feltárhassuk konkrét tipusok tárgyalásánál a különös jeleket. Ezeknei a kérdéseknek a szocialista államról és jogról szóló részben való ki-§ fejtése megnehezíti a szocialista államot és jogot megelőző állam- és jogtipusokban jelentkező jogviszonyok, jogforrások és jogalkalmazó| sajátos vonásainak a világos és tudományos elmmzését, és csak felüle- | tes, közhelyszerű megállapításokra nyújt lehetőséget. /Pl.: nehéz feltárni és megérteni a rabszolgatarta viszonyok, jogforrások, jogai- | kalmazás lényegét és specifikus vonásait, han nem ismerjük a jogviszony általános fogalmát./

Kulcsár Kálmánnak azzal a fejtegetésével kapcs | latban, hogy az állam-és jogelméletnek tanulmányban kidolgozott rend- 1 szerében nem látja a logikát, Samu Mihály megjegyzi, hogy ezt csak an-| nak tudja tulajdonítani, hogy Kulcsár Kálmán nem olvasta el eléggé fi I gyelmesen a tanulmányt. Ezt látszik egyébként bizonyítani Kulcsár Kál 1 mánnak az a megállapitása is, amely szerint az állam és jogelméletnek] a tanulmányban kifejtett rendszere a kizsákmányoló állam-és jogtipusoj kát az általános részben tárgyalja, holott az állam-és jogelméletnek \ a dolgozatban kimunkált rendszerea kizsákmányoló állam-és jogtipusok j tárgyalását éppen a különös részben helyezi el. Samu Mihály úgy véli, j hogy Kulcsár Kálmán azt, hogy az állam-és jogelmélet rendszerének ál- I talános és különös részre osztása indokolatlan, mert államról és jog- 1 ról csak konkrété beszélhetünk és általában nem azért állaitja, mert | itt sem értette meg a tanulmányban kifejtett rendszerezés elvi alapja j it, hogy minden tudománynak szüksége van tudományosan kimunkált álta- ( lános fogalmakra és meghatározásokra.

Samu Mihály nem ért egyet Antalffy Györgynek azzal a megállapitásával, hogy a problémáknak az általános és különös ! részben való "beskatulyázása" több veszélyt rejt magában, mert Antal- I ffy György egyáltalán nem mutatott rá ezekre a veszélyekre. Nem fogad- ! ja el a szocialista állammal kapcsolatos vezető szerepénél azt a java latot, hogy azt külön pontban kell tárgyalni, mert különben elhomályosul a párt vezető szerepe. Samu Mihály szerint erre azért nincs szűk- i ség, mert a pártnak a szocialista állammal kapcsolatos szerepét a szocialista állam mechanizmusának tárgyalásakor kell tárgyalni.

Beér János hozzászólására reflektálva Samu Mihály ^megjegyezte, hogy számára Beér Jánosnak az általánosról és különösről szóló fejtegetései nem elég világosak. Nem ért egyet Beér Jánossal abban, hogy az állam-és jogelmélet rendszerét azért nem lehet általános és különös részre osztani, mert a politikai gazdaságtan ren< szerében is rendkivül kevés az általános rész. Beér János nem veszi figyelembe, hogy másnak kell lennie az állam-és jogelméletnek és másnak a politikai gazdaságtan rendszerének. A gazdasági élet fejlődésével, az egyes gazdasági formációkban újabb és újabb gazdasági formák, viszonyok jelennek meg, az állam-és jog fejlődése során viszont nem jönnek létre gyökeresen uj, az előzőktől eltérő formák. Az egyes ujabt állam-és jogtipusokban ritkán keletkeznek az előzőkben nem ismert állami és jogi formák: az állam és a jog kiala/kulásával kialakulnak az allam—es jog sajátos formái, s ezek a legalapvetőbb formák megmarad nak az állam-és jog elhalásáig. Egyetért Beér Jánossal abban, hogy ki kell dolgozni a magyar állam—es jog fejlődési sajátosságait, de erre elsősorban a szakjogtudományokban van szükség. Nem fogadja el viszont

^+*^n2?T1Tlk4.^zt a, javaslatát, hogy a kormányf9rma kérdését külön pontban kell tárgyalni, mert a kormányforma az államformának egyik ele