Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. január 28.

- 20 csak a különös vonások tárgyalását, elsikkasztva a lényeges fogalmak elemzését, vagy pedig kompromisszumos, de egyáltalán nem gyümölcsöző megoldás folytán ezt is, azt is, de egyiket sem tudományos el- mélyültseggel. Különben is válik az, hogy ha minden lényeges kérdés^ a szocialista államról és jogról szóló részben nyer kifejtést, akkor kell-e még egyáltalában utána az állam-és jogelmélet rendszeréről, hisz igy a rendszer egyéb részei számára már nem marac kifejteni való kérdés, mert a szocialista államról és jogról szóló fejezet minden problémát magának sajátított ki.

Ezután SAMU MIHÁLY a vitatott tanulmány szerzője válaszolt dolgozatával kapcsolatos hozzászólásokra.

Általában megjegyzete, hogy a vitában a hozzászólók birálata nem áll elvi alapon. A dolgozat alapját képező elméleti tételeket, - amelyek Marx megállapításaira támaszkodnak,-^egye' len biráló sem vitatta. így viszont ez csak tovább erősítette őt abban, hogy az állam-és jogelmélet rendszerével kapcsolatos álláspontját fenntartsa. Különösen azt hiányolta, hogy jóllehet a legtöbb hozzászóló elvetette az állam-és jogelméletnek általános és különös részre való felosztását, a felosztás alapját képező elmeleti tételeket senki sem birálta.

Szabó Imre hozzászólásának az állam-és jogtudományok rendszerével foglalkozó részével kapcsolatosan kifejtette, hogy az állam-és jogelmélet és az allam-és jogtörténet azért nem SO' rolta az állam-és jogtudományok egy csoportjába, mert az állam-és jogtörténet történeti mádon, részleteiben tárgyalja az állam-és jog egyes intézményeinek történeti fejlődését, az állam és jogelmélet pedig általánositással, 1 gikai feldolgozással tárja fel az állam-é jog általános vonásait. Szabó Imrének azzal az ellenvetésével szemb hogy a tanulmány nem tisztázza, hogy az állam-és jogelmélet milyen általános törvényeket tárgyal, hanem csak - ami viszont pozitiven értékelendő - megjelöli a kutatások irányát, kifejti, hogy azért szőritkozott a kutatás irányának megjelölésére és mellőzte a tárgya landó általános törvények megjelölését, mert ezeknek a törvényeknek az elemzésével az állam-és jogelmélet még adósa a jogtudománynak.

Szabó Imrének az általános fogalmakról és különösen a szocialista állam-és*jog fogalmáról kifejtett álláspontjá val nem ért egyet azzal, mert a fogalmak kérdése tudományosan csak az általános és különös dialektikájának segitségével oldható meg, annál is inkább, mert csak igy lehet kidomborítani a szocialista ál lám és jog újszerűségét. Ugyancsak vitatja Szabó Imrének az áflam és jog általános fogalmával és a szocialista állam-és jog fogalmával kapcsolatos megállapításait, és lehetőleg, sőt szükségesne tartja az állam és a jog olyan általános fogalmainak kimunkálását, amelyek a szocialista államra és jogra érvényesek. A szoeüista állam és jog újszerűségét és speciális vonásait éppen a szocialista államnak és jognak tanulmányban javasolt, részletes, különös tárgya lásán keresztül lehetséges kimutatni. Szabó Imrének az állam-és jog elmélet rendszerének általános és különös részre osztása tímadó és a régi rendszert helyeslő álláspontjával azért nem értek egyet, mer Szabó Imre sem mutatta ki a tanulmányban kidolgozott rendszer elvi, elméleti alapjainak helytelenségét. Elfogadja Szabó Imrének azt a biráló megjegyzését, hogy a burzsoá állam és jo&bölcselet külön pontban kell tárgyalni. Nem ért viszont egyet azzal, hogy nem kell tárgyalni az állam viszonyát más társadalmi szervekhez. Ennek tárgyalása azért is szükséges, mert - véleménye szerint - helytelen szükebb es t^abb értelemben vett állami mechanizmusról beszélni; az állami mechanizmus csak az állami szervek rendszerét jelenti és nem tartoznak bele a legközvetlenebb társadalmi szervezetek /mutati

fognánkSfel /lyan lenne» mintha a jogot és erkölcsöt egynemüként