Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. január 28.
gyón sokszor ttáltalános,,megtárgyalása egyes kérdéseknek, vagy me határozása egyes intézmányeknek nem vezetne kielégitő eredmények hez. Nem fogadható el Samunak az a javaslata, amely az állam viszonyát és egyéb társadalmi szervek viszonyát különválasztva tárgyalja az állami mechanizmustól» A burzsoá szociológia foglal ja el azt az álláspontot, hogy az állam csupán az egyik társadal mi szervezet és mellérendelt viszonyba igyekszik azt állitani a többi társadalmi szervekkel, elmosva az állam kiemelkedő szerepé A marxizmus-lenxnizmusnak ezzel kapcsolatban az az álláspontja, hogy az állam a legmagasabbrendű társadalmi szervezet, a többi t sadalmi szervezetek vele kapcsolatban csak az alárendeltség hely zetében lehetnek. Ezért ezeket csakis mint a tágabb értelemben v állami mechanizmust lehet tárgyalni. Samu álláspontjának elfogad sa a burzsoá álláspont irányába vihetne el bennünket. 4 Nem szerencsés még Samunak az a fejezetcíme, hogy kommunista állam, ennél tudományosan pontosabb a jelenleg használatos cim: állam a kommunizmusban. KÜLCSÁR KÁLMÁN szerint az állam- és jogelmélet viszonya a történelmi materializmushoz és a szakjogtudományokhoz még ma i vitatott kérdés. Egyes állásfoglalások például csak didaktikai s pontbpl tartják indokoltnak az állam- és jogelmélet létét. Ez te mészetesen helytelen, didaktikai szempontokra nem lehet tudomány építeni. Az állam- és jogelmélet helyét a történelmi materializir és a szakjogtudományok között csak úgy lehet meghatározni, hogy a tudomány az államra és a jogra vonatkozó, a történelmi materia mus szempontjából különös, de a szakjo tudományok szempontjából talános törvényeket és kategóriákat, stb. vizsgálja. Ebben a vor kozásban Samu elvtárs álláspontja helyes. Az állam- és jogelméletnek belső rendszerezése területér nem lehet egyetérteni Samuval, nem helyes ugyanis az állam- és j elmélet általános és különös részre való szétosztása. Ez részber történelmi szemlélet elhanyagolását jelentené, amely - mert társ dalomtudományról van szó - helytelen, de á logikai tárgyalás is bát szenvedne, mert egy-egy kategóriával, jelenséggel, több hel} kellene foglalkozni és ez megnehezitené a fogalmi elvonatkoztata A Samu által általánosnak megjelölt rész különös lenne, mert te ténelmileg például az államgxtipus esetében a kizsákmányoló álla tipust tárgyalja, amely általánosnak nem tekinthető. A Samu által bevezetőnek jelölt fejezeten bul,egy-két fc dés tárgyalását idekapcsolva, külön kellene foglalkozni az állaii és jog területén jelentkező minden jelenséggel, kategóriával és galommal. Egy-egy ilyen tárgyalás során ismertetni kellene az iJ tő jelenségre, kategóriára, vagy fogalomra vonatkozó burzsoá jo£ bölcseleti elképzeléseket, majd történelmileg kellene tárgyalni problémát. így egy fejezeten belül helyet kapna egy-egy jelenséé kizsákmányoló és a szocialista társadalomban való megjelenése, £ repe, funkciója, végül meg lehetne állapitani az általános isme] tő jegyeit és ha van ilyen, a szocialista társadalomban találhal különöB ismérveit. Ki kellene i§y térni a népi demokratikus fej] déssel kapcsolatos jellegzetessegekre is. így kielégítően egyesi teni lehet a történelmi és logikai tárgyalást. Egy példát kiemel ái^§gJogíinSSzÍÍ,rSa^88Etóo§Sa?őÍSybS?5ís?l^lfmeíÍíiiClllas?ogfafa£ kát, majd történelmileg elemezni a jogrendszer fogalmának és tai talmának alakulását a kizsákmányoló és a szocialista társadalomi
