Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. január 28.
r 15 kitérve a népi demokratikus jellegzetességre és ezután megalkotni a jogrendszerre vonatkozó általános ismérveket és a szocialista jogrendszerre jellemző sajátos ismérveket. ANTALFFY GYÖRGY annak a véleményének ad kifejezést, hogy itt nem lenet egyszerre eldönteni, hogy Samu hármas felosztását kell-e elfogadnunk a tudományban, vagy a kettős felosztás lenne a helyes. Mindkettő mellett lehet érveket felhozni, de egyelőre Samu indokolását nem tartja teljesen kielégítőnek. A tanulmány abból az alapelvfeől indul ki, hogy az állam és jogelméletet általános és különös részre kell bontani. Ez a^ talpköve a Samu rendszerének. Helyes az állam és jog tartalmi és formai kérdéseinek alapos vizsgálata, de a problémákat nem lehet egyszerűen az általános-különös fogalma alá beskatulyázni. E felosztást nem lehet eredményesen keresztül vinni és mind tudományos, mind didaktikai szempontból több veszélyt rejt magában. Nem ad még elég teret a mü a párt szerepének a szocialista állam mechanizmusával kapcsolatban, ez hiba, mert igy a párt vezető szerepének kérdése elhomályosul. Ezt a kérdést szükséges lenne külön kiemelni* SZABÓ IMRE kifogást emelt az ellen, hogy Samu külön pontot kiván szentelni az állam és a társadalmi szervek egymáshoz való viszonyának. Ezt azzal indokolta, hogy a burzsoá szociológiában használatos ez a tárgyalási elv. Ez a kifogást nem kielégitő, mert a társadalmi szervek jelentősége megköveteli, hogy külön pontban foglalkozzunk velük. BEÉR JÁNOS egyetemi tanár felveti a kérdést, hogy indokolt-e a jogelmélet rendszerének ilyen felosztása amint azt Samu teszi. A kérdésnek ilyen megoldása túlzottan elvont. Rém szükséges az általános részt ennyire kibőviteni. Például a politikai gazdaságtani tankönyv is csak igen kis részt szentel az általános résznek. A tanulmány az állam- és jogelmélet és a szaktárgyak viszonyát nem veti fel elég mélyen. Meg kellett volna állapítani, hogy mi a viszonya az állam és jogelméletnek nem csupán az államjoghoz,- amit a szerző tárgyal- hanem a többi szakjogtudományokhoz is, pl. polgári, büntetőjog stb. Szükséges lett volha még külön pontot szentelni a rendszer vázlatában a kormányforma kérdésének, mely tulajdonképpen a jogelméletnek a kérdése és nem az államjogé. Helyes lenne továbbá, ha a jogelmélet rendszere foglalkozna meg a magyar fejlődés sajátos vonásainak alapos kidolgozásával. . HALÁSZ PÁL elvtárs kifejti, hogy e témakörből már a pécsi Jogi Kar Jogelméleti Tanszéké is rendezett vitát, ha nem is telie- sen azonos cimmel. J f t , *amu a referátumában az állam- és jogelmélet tárgya cim— dLitt tárgyalja az alapelveket. Azonban az alapelvek kérdése nincs pontosan meghatározva. A kategóriák kérdésével kapcsolatban felvetődik az a megállapítás, hogy az állam- és jogelméletnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Ez helyes. De ez a fogalom igv a gyakoriati alkalmazás szerint túlzottan széles, vagy túl szűk is tárgyalandónak^8 3 pontos meghatározása, hogy mit tartunk itt /
