Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. május 5.

- 14 megvalósulásában, a törvényszerűségek érvényesülésének az előmozdításában. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a tankönyv kiemeli a kollektíva szerepének jelentőségét, igy pl. a munkaviszonyok szabály zásával kapcsolatban a lo7. oldalon, a munkaversennyel, az igazgató; alap jóléti részének felosztásával kapcsolatban stb.

Csak nagyon kis mértékben tudja elfogadni Bőd et.-nak azt az észrevételét, hogy a kapitalizmus viszonyait leleplező részek sematikusak. A tankönyv nem kívánja valamennyi kapitalista ország munkaügyi szabályozását jellemezni. A történelmi rész - mint azt a tankönyv a 15.oldalon hangsúlyozza is - általában a magyar viszonyokat tárgyalja. Elsősorban ezek elemzésén át kívánja feltárni a szabályozás fejlődését meghatározó törvényszerűségeket és sajátosságokat. A magyar burzsoá viszonyokra pedig mind az igaz, amit a tankönyv mond. Ettől függetlenül az egyes intézményekkel kapcsolatban a tankönyv konkrét formában hasonlítja össze a kapitalista és a szocialista szabályozást, ezt pedig semmiké ypen sem lehet semati-1 kusnak tekinteni.

m

i

Kifogásolja Bod et. a monopolkapitalista szabályozásra vonatkozó megállapítást is. Ez azonban csak a fasiszta Olasz, Német és Magyarországra vonatkozik. Ebben a körben pedig nyilván Bőd et. is egyet ért a tankönyvvel. Igaza van viszont Bőd et.-nak e kérdéssel kapcsolatban annyiban, hogy élesebb különbséget kellett volna tenni e három - akkor fasiszta berendezkedésü-állam és az egyéb kapitalista országok között.

Igaza van Bőd et.-nak amidőn felhívja a figyelmemet arra, hogy a munkásmozgalom az elmúlt évtizedekben az egyes országokban nagy sikereket ért el. A tankönyv azonban - ahol ezt jellege és tárgya megengedte - a munkásmozgalom jelentőségét és szerepét kiérné li, igy pl. a 25-4o. oldal on kb. tizenkét ízben is, de a könyv egyéb részeiben is.

Nagyon érdekes kérdést vet fel Bőd et., amidőn kifejti, hogy bátrabban kellett volna hozzányúlnia szocialista társadalomban is meglevő objektiv ellentmondásokhoz. A szerző azonban úgy gondolja, hogy e kérdéssel kapcsolatban is Bőd et. abba a túlzásba esik, hogy a munkajogi tankönyvtől kívánja meg olyan kérdések részletes kifejtését, amelyekkel elsősorban már korábban az állam- és jogelméletnek, valamint a politikai gazdaságtannak kellett foglalkoznia.

A tankönyv ebben a vonatkozásban is abból a feltevésből kívánt kiin dúlni, hogy az első három év folyamán a szocialista társadalom fejlődésére jellemző általános jellegű ellentmondások, sőt azok legfőbb konkrét megnyilvánulásai már előadásra, oktatásra kerültek. Ezeket tehát megismétini helytelen lenne. A tankönyv feladata csak az lehet, hogy azo. kai az ellentmondásokkal foglalkozzék, amelyek sajátosan a munkajogban szabályozott társadalmi viszonyok körében ' feltalálhat ók.^Ezek közül is csak olyanokkal, amelyekről feltehető, hogy a két említett tárgy ezekkel még nem foglalkozott, vagy amelyeket^ részletesebben is ki kell fejteni. Ilyen értelemben viszont a tankönyv gyakran foglalkozik az ellentmondásokkal. így pl. a 65 oldalon szó van egyfelől a képzettségnek megfelelő munkakörhöz való ] jog érvényesülése, másfelől pedig a tervszerű arányos fejlődés tör- |