Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. május 5.
- 13 f Pl. a munkafegyelem c. részbe lehetett volna belevenni a vállalatok kötelezettségei közé a termelőszövetkezet kötelezettségeit. Lehet, hogy igy ahogy a ‘tankönyv tárgyalja átfogóbb, de ilyen formán megismétlődik olyan dolgok, amelyeket el lehet kerülni, hiszen olyan nagy differencia nincs a kettő között, hogy szükség lenne ennek külön tárgyalására. Máltás elvtárs utolsó hozzászólásával egyetértek. NAGY GYÖRGY: A tankönyvet a gyakorlati jogászoknak nyújtandó segitség szempontjából is pozitiven értékeli. Néhány nem elvi, hanem a gyakorlati életből meritett problémával kiván foglalkozni, mxlsyBk amelyek egyidejűleg véleménye szerint a tankönyv hiányosságaként róhatok fel. 1/ A második állá? és mellékfoglalkozással kapcsolatban nincs kifejtve, mi történik akkor, ha nincs engedélye a dolgozónak a második állás illetve mellékfoglalkozásra vonatkozólag. Ilyenkor nincs munkaviszony? 2/ A lo.sz. elvi döntéssel kapcsolatban nincs kifejtve, hogy a kárenyhítési kötelezettséggel kapcsolatban kit terhel a bizonyítás. 3/ Nem ért egyet azzal, hogy a raktárosi felelősségnél a 3o nap halasztó hatályú lenne. 4/ A munkabér c. fejezetni elnagyolt a prémium rész, valamint ugyancsak nem kielégítő a kiküldetés és külszolgálat intézményének ismertetése sem. Az anyagi felelősségnél is meg kellett volna említeni, hogy az üzemek csak legritkább esetben mar asztalnak szándékosságért, majdnem mindig automatikusan a korlátolt anyagi felelősség szabályait alkalmazzák. Weltner Andor köszönetét mond mind az elismerő szavakért, mind pedig az építő jellegű bírálatokért. Nincs idő arra, hogy minden felmerült kérdésre válaszoljon, tehát asak a leglényegesebb problémákkal kivin1foglalkozni, mégpedig lényegében a felszólalások sorrendjében. Kéri, hogy Bőd és Rudolf elvtársak bírálatára vonatkozó rész- 1 tes írásbeli választat csatolják a jegyzőkönyvhöz. * Bőd elvtárs bírálatában sok igazság, de sok túlzás,sőt helytelen szemlélet is van. Egyes esetekben a bírálat - megítélése szerint - sematikus is. Bőd et. gyakran megfeledkezik arról, hogy tan- könyvről van szó, nem pedig monográfiáról. Tankönyvről van szó, még- j pedig nem állam-^és jogelméleti vagy politikai gazdaságtani tankönyv- j ről, amely a IV.évfolyamon kerül előadásra. Fel kellett tehát tételezni, ^hogy a^szaktárgyak szempontjából is nagyon fontos előbb'említett két stúdium már a megelőző három éven át olyan tudományos, marxista-leninista szellemű tudást ad a hallgatóknak, amelyekre a tankönyv szilárdan építhet, tehát elég, ha a tankönyv az állam- és jogelmélet, valamint a politikai gazdaságtan végső következtetéseit átveszi. Mint tankönyv nem is nagyon tehet mást, mert megbontaná az oktatás egységét. . Bőd elvtárs szerint a tankönyv nun domborítja ki eléggé a tömegek szerepét. A szerző véleménye szerint ez is elsősorban a korábbi stúdiumok feladata. A munkajogi tankönyvnek nem általában kell foglá koznia a tömegek szerepével, hanem mindig csak abból a szempontból, hogy a szakszervezetek és a dolgozók mint a vállalat kollektívái, milyen szerepet töltenek be a vállalatok irányításában, az alapelvek1
