Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. május 5.

- 12 ­/'sr\ járásjog és a munkajog abban, hogy az elévülés az állapot véget- értével kezdődik. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a TEB maga is lefolytathat bizonyítást, véleménye szerint ellentmondás van, mert a TEB fellebbezési fórum. Ugyanakkor helyes azért a bizonyítás le­folytatása, mert a TEB nemcsak hatályon kivül helyez - ami a gyorsa­ság rovására menne - hanem az elsőfokú határozatot meg is változtat­hatja. A munkaviszony és a munkajogviszony megkülönböztetését nem tart ja indokoltnak, mert a munkaviszony egyúttal munkajogviszony is, ezért az elválasztás nem indokolt. MEDVE ZSIGMOND egyetemi docens: A könyvben a mezőgazdasági jog és a munkajog elhatárolására vonatkozó álláspont már túlhala­dott, mert ma már a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog a magyar jog rendszerének egyik kilönálló része. Egyetért a szerzőnek azzal az álláspontjával, amit a mezőgazdasági jog és a termelősuövetkezeti jog elhatárolásával kapcsolatban ir. A szerző a 48o. oldalon foglal­kozik azzal, hogy a termelőszövetkezeti mintaalapszabályzat alapján minden egyes termelőszövetkezet elkészíti alapszabályát. Nálunk ilyen nincs. Van egy mintaalapszabály és az minden egyes termelőszö­vetkezet alapszabályát képezi. A szerző által kifejtett megoldás csak a Szovjetunióban létezik. Nálunk a termelőszövetkezet alapsza­bályát a kormány által jóváhagyott alapszabály tartalmazza. Meg­jegyzése még, hogy az I. és II. termelőszövetkezeti csoport alap­szabálya időközben hatályát vesztette. A szerző a 485.oldalon ir a termelőszövetkezetnek arról a kötelezettségéről, hogy milyen sorrendben köteles az állam iránti kötelezettségét kielégíteni. A tankönyv ezeket taxatíve sorolja fel és ez nem helyes. A termelőszövetkezetnek neme sale a tankönyvben felsorolt kötelezettségeit kell pénzjövedelméből kielégíteni, hanem azokat is, amelyek az alapszabályban szerepelnek. A kisipari termelőszövetkezetek tagjainak munkaviszonyát - vé­leménye szerint - elsősorban és döntően a munkaviszony tárgyalása soránjcell feldolgozni, ügy gondolja, helyesebb lett volna/ha a szerző nem a mintaalapszabály ismertetésére szoritkozik, hanem annak alkalmazás ára. További megjegyzése még, hogy a fejezetnek vannak olyan része} amelyek bizonyos fokig átfedést jelentenek a korábbi fejezetekhez. m A 482.old.II.f ej ez etében kifejtettek tévesek. A jogszabály ren­delkezése szerint, ha a dolgozó parasztot a termelőszövetkezet közgy^ lése nem veszi fel tagnak, úgy panaszjoga van a járási tanács végre­hajtó bizottságához. A Tanács Végrehajtó Bizottsága azonban a hatá­rozatot nem semmisítheti meg, hanem kivizsgálás után javaslatot te­het a termelőszövetkezetnek arra vonatkozóan, hogy a dolgozó parasz­tot vegye fel a tagjai sorába. Csak a közgyűlés helyezheti hatályon kivül a korábbi határozatát, a járási VB-nek ilyen hatásköre nincs. A tankönyv a 484.oldalon foglalkozik az anyagi felelősség kér-, désével. Felhívja a szerző figyelmét, hogy az okozott kár megtérítés re az alapszabály 37-es pontja vonatkozik és csak azokban az esetek­ben van hatálya a kár megtérítésének, ha a dolgozó a 37-es pontban előirt vétségeket elköveti. A 36-os pont nem érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom