Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. január 29.
télén saea^lyt la JLlt /Üeg*4fi8''Já*sef» Ssattó <)<5zsei/. Voltak olyai? művelői is a politikának éa a közjognak, akiknek Je- lentőaé^e nagyobb volt, mint ß& ti többi jjo^f ilosdfussokő * Végül felvetem, hogy a fej ©set Bzerfcezete ©aetleg átdolgozható le :,e. Bevezetésként jobban lehetne kamatától a !’* orthy-faoia.iusnak as e rdpai általános helyzettel való kap- caolatát é© onrek uórán ft icoraiSSK álltíi-i— or joggoiosélőinek viszonyát az általános irányzathoz» Hétőágtelan viszont, hogy Szabd rlvtéírsnak igaza van abban» hogy • -oót öyular cs uorvath narna emelkedtek ki» nem vittek Jelentás szerepet ebben az 1- rodalomban, mégis ennek a kapcsolatnak behatdbfc kimutatásét indokoltul tartanám* il.KvCb SiSA egyetemi tarár kifejtette, hogy reá Moőr öv alá nem'iifírE-ot'if müveit értéktelennek találta» nem talált bennük wemi . jet, aemmi pozitívumot. ^oór egy éni 3Ő?,.ővel kapcsolatban gr jegyezte» ho^y Bzőlöősugokben mozgó csendlyisőg volt, gonddhtalbnn is szertelen} ennek ellenére nem tartja konjuhktura^íovogíiaiíj öntudatlanul szol áita zd a lorthy — ^ rendesért* noha "minden diktatúrái ellenzett, egyetemi munka#— ságára mégis as erőszakossá# volt jellemzi, I era tört.ellent— mondást* Horváth Barnáról egyik könyvének elolvasása^utak alakult ki az a véleménye» hogy ezzel többet nem érdeme» foglalkozni* BECK SALAKOK egyetemi %^nár szerint a fejezetet ki kell e-;észíteni egy ;oorra vo .átkösd jallémképp*!• Szerinte föőr i-yula komoly tudás volt, éa nem mondható rá az, hop tudományon tevékenysége egyenesen a rendszer politikáját Haas^tóttá alá* ágy látja, ho;jy vannak loárnak olyan tételei, amelyek ma is érvényesek, pl* a jogot tör éneim! kategóriának fogja fel. YILá ■ i<-Hi~-ii ij -im J,n n íjifl^ .áMni^rMÍ é$ dékán rámutatott arra, ho-y voltak i-o árnak antiíaeiazis japgnyilvánulábait !ia szabad akarat problémájának» befejező része náciellenes* Koór nem volt karriert st^^arr^nr^'^-hTításátir-i^í^eeénéékát-^^llr-el^rrál^áy. Kifogásolja, ho.yg Szobi eívtárs ! óért túlságosan Magyarországon ábrázolja,dig előkelő helye van az imperial!“ta jog- tudoaiárybán, az imperialista Jogtudomány egyik jellegzetes alakja /* ála ia érezhető a tudorai y csődje/, túlzásnak tartja azt, hoÍAy Oí$r a Ho ‘thy-rendszer hivatalos jo tudósa lenne, a hivatalom jo tudósoki Egyed, lomcsányi, Illés etfe* voltak* oór logikája nagyon -fejlett volt, eszel árt .el nagy hatást* A történeti 4m logiltítíf szemlélet' -ki5ül » logikait választotta, i £ jutott el a lo giéi kaus lg /pl. a bee zárd táei pont is lo ieista vonás/* Est a lo^ieista vonást Szabó elvtársinak sokoldalúbban kellett volna kimutatnia* Koértlartdfasisztának tartja, a*rt voltak megnyilatkozásai iömbös Jllen, Horthy korlátolta ! *ai ellen* Kettősséget lát oórnáls a polgári demokráciát vé<u a fasizmus ellen - a fasizmust védi a 1 relé— tárdiktatordval szemben. Hely te lennek tartja azt a tételt, hogy bőr az erőszakot igazolja, szokásjog elméletében nem látja a horthysfca-vonáot. x *, Wuw^wuu V*“VP*ttfÄW
