Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. január 29.
lElH-TX.or.ltK egyétéiül docens ^izealovezky Rndre e gysteml ten&r álláspont i óval s sebben kifejtette, ho^y oór -yul& »gyóni tngéáiá ja neia véletlen, hanem történelmi szükaégafí^rüeég, Rámutat arra, hogy Maór egyes tételei ®óg ma is élnek a gyakorlati jc ászoknál* Moór a msuúnjog elsódleges«:gének hirdetésével az imperialista magántulajdon védelmit szolgálta* A fejezet szerkezetivel kapcsolat- ben nagyobb tagolást javasol* Ellentmondást lát az első rósz ás & kövétkező részek között /politikai és filozófiai fejtegetések között/. IMIIÉ egyetemi tanár Tálassá ban- rámutatott arra, ho0y a Horthy-korszak jO:,; bölcselőinek értékelésében nerc élményekre, hanem müvekre épített és j. lentőtvégüknek segle le léén emelte ki a tipikus alakokat - nem törekedett, teljességre* As államelmélettel asért nem foglalkozott rés z— letesetben, n*rt a Concha byőze által kidolgozott reakciós elméletet an cllenforradalo® idején sem vitték tovább és a jelentéktelen éiXanbölosalőket felesleges £e$nlileni* hangau- lytssa, hogy oór értékelésénél nem élhetünk az emlékekből. »Szerinte 'leért nem lehet kimagasló alaknak tekinteni az európai jp^bolcae^etben* natalmi elmélete a dorthy-önkóny igazolása* Hámutat/arra, hogy az egyes hozzászólók eltúlozták ’ •■’oór értékét} as értékelésnél -sióért nem lehet kettészakítani? renő szere a- ének »cgvan az értéke, de nem hoz újat még a jog- bölcseletben sem /az értékes valóság sem aj és es is csak szintésie/. I oór nem volt újat alkotó jo .bölcséaa, végeredményben nem a ^polgári gondolkodást, hanem az iaperialieta fel fogást védte /nem oontoé tehát az a kettős, ég, guait Yilághy elvtáre lelvetett/* Megjegyzi még -zabó elvtárs, hogy a vitában felvetett szempontokat hasznosítani fogja a fejezet végleges formába öntésénél* Több tárgy n~m lévén, Dékán a kari tanácsülést berekeszti*
