Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. január 29.
ideológiailag, politikailag és tudományosan e 'yaránt, így érthető a halvány hitiereilen«» megnyilatkozások mellett, a bősaült kiállás a bsovjeiunióval szembeni A politikai kórsaié hiánya oda vezet, fco y r>'oőr utcának egyes szakaszai nem eléggé kidolgozottak. Be ebből válik érthetővé felszabadulás utáni állásfoglalásé is, amely nem a politikában járatlan, megtévesztett tu- dc5s dl1asf oC;laláea, hanem elvileg megalapozott politikus* állásfoglalása volt a komrauhiamu», a Bzovjetuniő, a népi'demokrá- olák éllen. Ott fejezte be, ahol szükségszerűen be kellett fejelnie i a fasizmusnak szállást csináló reakció szoldiétában, 3 mivel kiemelkedő műveltséggel és hatással képviselte ezt az álláspontot* felelősség© tudományosan mindenkinél nagyobb. VAd ríBQ.B egyetemi tanár hozzászólása. ■* > . - v. Szabó' Imre elvtlrsnak, nA Horthy-fasizmus állas- ás jogböléeeleté* fejezetében kifejtett állásfoglalásával mindenben egyetértek* Véleményem szerint helyesen bírálja Iloór és Horváth elméletét, mutatja ki annak a Horthy-fas izmus sál való . szoros kapcsolatát, Moőr elméletének ismertetése során több helyen rámutatott ’oórnak olyan me -állapításaira, amelyek a kl er ikaliaaua aal való kapcsolatát mutatják, /l8t25»3S,37.o./ Ezek a részletek olyan képet adnak, amelyekből általános következtetésként is meg kellett vojna állapítania, ho^y Aoór Gyula elméletében a klerikalizmus szolgálata le fontos helyet foglalt el, Bniifllt adnál inkább lett volna jelentősébe, mert ezzel is bizonyítani l«’het ‘ oór Gyula elméletének'& Horthy-fasizmus rendszerével való szoros kapcsolatát, hissen a íorthy-faBizmus idején az egyhá* komoly politikai tényeső vd'lt, vezetősserepet játszott éa nináenben támogatta a Kothy—rendszert $ viszont a rendszer lg támogatta az egyházat, e^yre szélesebb hatáskört blztoEltott agáméra a politikai életben, /pl, az 1926*1X11, törvény az arazággytílőejf felsőházáról/. Moor Gyulánál a ksk klerikális jellegű fejtegetni ek ie érveket szolgáltattak a szocializmus elleni kütedelemre és ezzel is beleilleszkedett az imperializmus általános irányzatába. Az imperializmus korában a különböző vallási jfllegü ideológiák /pl* neotomizmus/ a jogelmélet területén újjáéledtek ée eßek közé sorolhatjuk 7. oór Gyula eliaéletét is, Véle&iényea szerint Austint nem sorolhatjuk a korai kapitalizmus ideológusai közé /13* elő,/, Austin Angliában a XIX, század első felében működött és elméletét az imperializmus előfutárjaként említhetjük, Egyetértek Szabó elvtársnak azzal az eljárásával, hogy a Horthy—fasizmus korából részletesen csak oór Gyulával és Horváth Barnával foglalkozott, Bégis kiegészítenéőnek tartom a fejezetet & ílorthy-fasizmus politikai la közjogi Íróinak rövid bírálatával, akik elméleteikkel szintén kiszolgálták a ílorthy- fasizmus rendszerét. Bér ezek jelentősége sokkal kisebb, mégis megemlítésük nem mellőzhető, különösen, ha figyelembe veszem, hogy*a jogelmélet terén Szabó elvtárs néhány egészen jelentők-
