Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. január 29.

„ kező formái« a különböző nyilaskeresstes mozgalmak.

&oőr Oyula aaáftára azonban nem Tolt ál alában idegen a fasizmus gondolata. Kétségtelen, Tiogy a 2 socialist» fejlődéseél szemben eér uynla indokoltnak, sőt özükeégeanek tartotta a fíisiosta ideológiát ős a fasiszta módszereket is. Úgy látta azonban, .ho^ többféle fasizmus van, de számára péáául elfogadható volt a fasizmusnak Itus3ölin± által bevezetett "civilizáltabb "formája. Nyilván az lehetett a meggyőződése, hogy a Horthy fasizmust is ilyen Irányba lehet vinni* Ilyen értelemben vonzódott az amerikai esztieviTághoz de támogatta az amerikai befolyás kibontakozását. Hz a tudományosan tarthatatlan konstrukció ia magyarán* Víoór pályájának némely látszólagos' ellentraondáaát•

/ ' #

7* bzükúégesnek tartom még azt is kiemelni, hogy a korszak rajzában nem látom megfelelően kidolgozva az állam- bölesálet helyzetét* Ha nem is produkált ebben a korban a magyar tudomány / - még burzsoá szempontból sem -/ jelentős müvet, szükséges ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a korszakot sok állambölcseleti kérdés foglalkoztatta és hosszabb-rövidebb tanúim íny okban ezek /különböző színvonalon/ jelentkeztek is* Kétségtelen, ho^gy a parlemeatárl^aas válsága, a hivatásrendiség bevezetése, az államfejlődés totális iránya stb*, olyan kérdések, amelyek az állaiabőlcselet körébe eenek s amelyek e korszak tudományos érdeklődésének homlokterében állottak* //ásd: Hazadéi, Kgyed, Magyar Szemle Köre, Századok cikkírói, etb./*

8* ridöntendŐ probléma, hogy a fejeset keretében szükséges lenne-e bővebben foglalkozni az akkori magyar jogtudomány egészének az állásával* Azzal a jellemző jelenséggel, hogy a ’’nem hivatalost jogtudomány /különösen a különböző tételes jc^i kérdésekkel foglalkozó elméleti Írók/ a té teles anyag tárgyalása során ielvetették a szakanyaghoz kapcsolódó bölcseleti vonatkozásokat is, anélkül azonban, ho_y ezt beállították volna a jogbölcselet egészébe, anélkül, hogy a jogböloselet összefoglaló elemzésével általában foglalkoztak volna*

9* áísíikségésnek tartom végül felhívni $zabó elvtárs figyelmét arra, hogy a korszak történeti bevezetésében v&lemé- rr em szerint érőtelj zsebben kellett volna hangaolyozni és kifejezni a sovinizmus előretörését, íz a jelenség rányomta bélyegét e tudomány' fejlődésére is*