Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

ae adj anal: ölő • Hogy art "tanu.1 janak meg előadni, ha soha sincs alkalmuk előadni? bővenként egyszer-egyszer, kellő előkészít ás és ellenőrzés, utólagos megvitatás mellett a tanársegédeknek is módot kell nyújtani arra, hogy előadási ,-vakolatot szerezzenek, . ^- *. . > r;- v k j '• ; fi '■ r*y\

3* A szemináriumvezetés módszerei közül a beszámoló « a kiselőadás problémáját teti fel és azt az álláspontot foglalja el, hogy ez a módszer nem válik be, mert a hallgatóság nagy része nem tud hozzájutni a szükséges könyvekhez Is ezért a vita meddő. Véleményem szerint ez a javaslat a kiselőadás jellegének félreértésén alapul, A kiselőadásnak nem kell tudományos jellegűnek, önálló forráskutatáson alapulónak lennie, A célja az, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek egy-egy átfogó téma összefoglalásában és előadásában, a csoport többi tagjai pedig ennek bírálatában, A kiselőadás témáját és feldolgozási módszerét tekintve olyan legyen, hogy azt a hallgatók az Írásbeli tananyag, továbbá a kötelező és legfeljebb az ajánlott Irodalom tanulmányozása alapján megvitatni tudják, Szerintem tehát a tanszék tapasztalatai csak azt bizonyítják, hogy helytelenül fogta fel a kiselőadás lényegét, maximalista módon nyúlt ehhez a módszerhez,.JEz; egyébként az é-y^o.Ly'aaid.olgazatQk esetében Is láthatóéi A tudományos munkát T \rá kell irányítani a kapitalizmus szakaszára is. Helyes meg- í oldás lenne és egyben a kari nevelés egységét és folyamatosságát is szolgálná» ha a jogtörténeti tanszék tudományos munkája előkészítené a tételes tárgyak oktatását. Az e tárgyakat oktató tanszékekkel közösen kellene a tematikát meghatározni,

4* A tudományos munkát illetően a beszámolóból az derül ki, hogy4a tanszék kutatómunkája döntő részben a késői feudalizmusra* kisebb részben a XIX,-XX. század egyes témáira /választó-jog, munkajog/ terjed ki. Bá** elvileg nea kifogásolható, hogy a történeti anyag egyik eléggé körülhatárolt részével foglalkozik egy-egy történeti tanszék meghatározott időszakban, mégis az az érzésem,* hogy ebben a vonatkozásban is eléggé az ösztönösség jellemzi a munkát. Fenntartva és továbbfejlesztve a XVIII. századi kutatásokat, ösztönözni kell* a tanszéket a XIX, és XX, századi témák beható tanulmá— hyozására,

5, Igen komoly probléma az, amit a tanszék a történeti publikációk kérdésével kapcsolatban vet fel. Általános a panasz, hogy a történeti publikációkra a terméshez képest kevés a lehetőség. A Kar tegyén előterjesztést a Főbizottsághoz, hogy - eisetleg a történeti főbizottsággal együtt - vizsgálja meg a publikációs lehetőségek kérdését és tegyen megfelelő javaslatot az intézetnek, illetőleg az ooztályelnök- ségnek*

6#/ Á tanszék beszámolója alapján az látszik, hogy a tanszék bizonyos — nem túlságosan széleskörű hallgatósággal igen intenziven foglalkozik s igyekezik jó nevelőmunkát ki- benyomásom szerint ezonban ezna nevelőmunka szinte kizárólag azokra terjed ki, akik kimondottan történeti érdeklődésűek, Ezt a benyomást maga a. beszámoló is megerősíti egy-két helyen. Bár természetes, hogy minden tanszék különös intenzitással foglalkozik azokkal, akik a kérdéses tudó-