Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. május 14.
- 15 BŐN IS G-YüliG-Y egyetemi tanár hozzászólása Amikor Sarlós elvtársnak most tárgyalt előadmányát először olvastam, nem gondoltam volna, hogy valamikor tudományos megvitatás alapjául fog szolgálni* Mégis - belátom - hélyes volt az előadmánynak vitaanyagul való kitűzése, A kérdés, amelyet fölvet, nem csekély jelentőségű, s a vele kapcsolatos vélekedések éveken keresztül - és nemcsak Budapesten - sok téves, sőt rosszhiszemű megjegyzésre adtak a- iapot, A szellemtörténet és a magyar jogtörténetirás viszonyának kérdését egyszer alaposan és nyilt színen meg kell 4 vitatni, ebből mindannyikunknak csak hasznunk lehet. A felszabadulás előtt is munkálkodó, jogtörténészeknek maguknak kell elsősorban tisztázniok hibás és téves vonásait, hogy ennek maradványai fejlődésüket ne zavarják, ill. gátolják. _ Ugyanakkor valamennyiünknek elméleti tisztánlátásához hozzájárul egy nem jelentéktelen tudományos irányzat egyszerű, pártos megbirálása, különösen a márciusi &.V. határozat útmutatása nyomán, mély valaménnylünket éles harcra hív a bur- zsoá nacionalizmus és sovinizmus ellen. Ezt a harcot saját régebbi nézeteinkkel szemben, a valamennyiünkben továbbélő polgári maradványokkal szemben is meg kell vívnunk.^Hozzászólásom - az elvi tisztázás érdekében - a következő kérdéseket kívánja érinteni: a ”szellemtörténeti irány” az 1952, évi,jegyzetben} szellemtörténet és pozitivizmus a jogtörténetben; saját munkásságom bírálata; és végül a kritika módszereinek kérdése. 1. Mindenekelőtt'ki kell jelentenem, hogy az 1952. őszén megjelent “Magyar állam- és jogtörténet” cimü I. félévi jegyzet bevezető részét én Írtam s igy elsőrendű felelősség az előadmány- ban kipellengérezett mondatokért engem terhel. léi kell jelentenem azt is, hogy a jegyzet 8-9. oldalán található, az imperializmus jogtörténetéről szóló bekezdés jelen formájában félreérthető, félremagyarázható s egy uj kiadásban /vagy tankönyvben/ módosításra szorul. Ez a sztálini öt százalék igazság Sarlós elv- társ* előadmányában. Az idézett bekezdés formájában igy hangzik : « "Hajnik kidőltével, a századfordulón az epigonok kora következett. A felfelé Ívelő kapitalizmus jogtörténészeinek nagy értékei: alapos forráskutatás, a kritikai szemlélet, az európai áttekintés veszendőbe mentek és csak hibáik hatottak az imperializmus jogtörténetében. A budapesti egyetemen a soviniszta Irmon Ákos professzor hirdette, hogy a magyar ”e- zeréves alkotmány” és a jog fejlődése egyedülálló az egész világon, hogy sajátos "közjogias jellegével” tűnik ki, melyet. a szentkorona tanának köszönhet. Ä koronaeszmére vonatkozó adatok kritikátlan felhasználásával Timon a legkorábbi időktől kezdve változatlanul érvényesülő közjogi alapelvnek állította be a szent korona tanát, mely lényegében az osztáljrelnyomás leplezésének, eszközéül szolgait. Timon isk.olája szabta meg a közvélemény állásfoglalását még a Horthy-korszakban is, meggátolva az adatok gyűjtésén és kritikáján alapuló igazi tudományos fejlődést. El is sorvadt a magyar állam- és jogtörténet, hiszen a kezdő jogászok egyik tanáruktól egész éven át csak T/erbőcziről és a Hármaskönyvről hallottak. Ilyen körülmények % .
