Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. május 14.
-14Magam a, támadások után; tovább tanítottam abban a szellemben, amint cikkemet megirtam. Hogy milyen volt ez a szollom ss hoöy nem szellemitönteneti s-zellem volt , arra vonat cozólag csak egy levőinek egy resz'letet olvasom fel, melynek tartalmáró 1 eddig senkinek sem tettem közlést. Ezt a levelet" dr. Hegedűs *’ leza egykori tanítványom irta, jelenleg a Szinmüvészeti Főiskola történelemtanára és iré, +■' . • , ... ^"Amikor ma meSÍelent kis történelemkönyvemnek egyik első példányát elküldöm, úgy érzem, hogy el kell mondanom,°miért nem kerestem fel a felszabadulás óta eltelt két év alatt. Régi időkben kell kezdeni, akkor, amikor I. éves jogászként szembekerültem azzal a törtenelemtanitási ^móddal, amelyet kanyarorszagon a 31—as evek elején Tanár Jr képviselt s amely rászoktatott minket arra a tárgyilagos históriaszemléletre, amely mellett kiderült, hogy a közkeletű történeti ismeretek vagy a mesék világába vagy^az akkori'rendszer propagandaeszközei közé tartoznak. Eemcsak én voltam egyedül, akinek útmutatást adott az Eckhart órák hidegen tárgyilagos, kritizáló hangja”. - Megjegyzem, ho&y ebben az időben öt órában adtam elő hetenként á magyar jogtörténetet és négy órában a legujabbkori világtörténetet. r,Nem tudom kire emlékszik Tanár Uram az én évjáratomból? Vájjon S-ágvári Endre sokat emlegetett neve felidézi-e azt az alacsony, izmos termetű fiatalembert, aki a jogtörténeti órákon rendszerint köztem és szegény Muraiük Antal között ült.* Ságvárinak tudom, tanú vagyok rá, azok a történetórák adták a döntő élményt, hogy továbbjusson a történelem szemléletében a marxizmus felé, hogy cselekvő részese legyen az egyetlen igazi szabadságmozgalomnak, mely ut a szabadságharcos vértanuságig vezetett.” ......... " Kém.csak mi közvetlen tanítványok tudtuk, hogy mit jelent számunkra Eckhart Ferenc. Tudta ezt minden valamennyire képzett haladó ember Magyarországon.‘Vajjón tudja-e Professzor Ur, hogy a 30-as és 4G-es évek földalatti mozgalmainak rendőri szem elől eltitkolt szemináriumain, szemben a_ hivatalos állásponttal az előadók Eckhart-könyveket idéztek, Professzor Urat egy kissé tóagáénak tudta a föld alá kényszerült, szabadságra vágyó Magyarország. Tudtuk persze, hogy Professzor Urnák nincs köze a mi politikai felfogásunkhoz, de azt is tudtuk, hogy az, amit tan it előszobája ennek a felfogásnák.H Ezekután összefoglalva az elmondottakat-, elismerem, hogy mint szerkesztő vétkes gondatlanságot követtem el akkor, amikor jegyzetünkben olyan kifejezést hagytam benne, amely alkalmat ad^esetleg arra, hogy a szellemtörténeti irányt haladónak tekintse valamelyik hallgató. Egyébként azonban az előadottak alapján Sarlós Márton professzor minden állítását határozottán visszautasítom. t
