Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. május 14.
- 13 boEJZongató szelét érzem- fujdogálni, amelynek fuvala tátél a magyar ifjúságot féltem" és inkább az egész alkotmánytörténeti katedrát megszüntetendőnek tartom, minthogy annak tekintélye^ alatt engedtessék meg ilyen rombolás”. Urmánczy- L. undor a revi- ziés liga egyik vezetője intézett ellenem támadást, ^mint aki a revíziónak rossz szolgálatot tettem. Itt van egykori hallgatóimnak nyilatkozata a Budapesti Hírlap március 15.—i számában,^ akik többszáz aláírással mellettem foglaltak állást. Ugrón Gábor 1931. április 27-én a székesfehérvári legitimista ülésen intézett ellenem támadást és «kívánta, tanitásom megszünteteset» Az 1931. évi költségvetés tárgyalása alkalmából az igazságügyi tárcánál Kálnoky Bedő Sándor szólalt fel 3*2 az "BcHhart-ügyberi" “/olvassa a képviselőház 494. számú ülésének naplójából/. Erre ugyanott -Zsitvay Tibor i .azságügyminiszter .válaszolt. ’’-Csak e- gyet ajánlok - mondja hosszabb beszéde végén a-miniszter - a^ professzor urnák, méltóztassék legalább arra a tanításra^több figyelmet fordítani, ha az összes többit könnyűnek is találja, arra a régi tan ításra és útmutatásra, hogy "nonum prematur in annum". Kéitóztassék előbb megvárni, hogy ezek az újítások, melyeket ő itt feltálált, kibírják-e a jogi ^megítélést és. kritikát,' kibir ják-e az időnek rettenetes súlyát., amely ^minden újítással szemben jelentkezik és majd csak akkor méltóztassék a külföld előtt terjeszteni ezt a teljesen egyéni izü magyar . Jog- történeti tanítást. Mi pedig nyugodtan megyünk tovább, .mert a magyar jog alkotó géniuszában teremtő erő lakozik és a. magyar közjogi szellem irányában változatlanul fejlődik, - Április 30-án Farkas Tibor kisgazdapárti képviselő interpellációt terjesztett be, hogy az igazságügyminiszter miképen avatkozhatik bele‘egy■egyetemi tanár tanításába /olvassa a képviselőház 495* üléséről szóié jegyzőkönyvből/. Az interpellációra EAebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter azzal válaszolt, hogy mivel ő. az 1848. XIX. t.c. alapján a tanítási és tanulási szabadság- elvét-ismeri el,'nem gyakorolja főfelü.yele- ti jogát, amely az egyetemmel szemben fennáll. Idézi: !’En az .illető Professzor Urat tanításában korlátozni nem fogom, férfi, ..tudja mit csinál, látni fogja'a helyzetet és vagy igaza van vagy . nincsen, majd a tudományos viták fogják ezt eldönteni." V ? ♦ Végül a revizioniemus kérdésével kapcsolatban csak egy, a Budapesti Hírlapban 1931. május 17-én Pékár Gyula a revíziós mozgalom egyik vezetője tollából megjelent cikket akarok ismertetni: elmondja a cikkben, hogy a külföldi követségek ismételten fordultak hozzá, mint külügyi államtitkárhoz, hogy szerezze-meg nekik Eckhart professzor cikkét lehetőleg fordításban, mert ez kell nekik, ez a "tárgyilagos igazság, n'em mesék, ködös rajongások, hanem a pozitív, józan igazságé. Pékár azután azt a kérést intézi hozzám, hogy addig is, amig a vita tart, ne ártsak a "kétely elhintésével" annak a másik igazságnak, magyar igazságnak, t.i. a revízió ügyének. Hogy mennyire nem szolgáltam a revízió ügyét, mutatja az a körülmény, hogy a támadások megjelenésével kapcsolatban csehszolvák, horvát és román lapok ismertették az én cikkemet és dicsérőleg emlékeztek meg rólam. Egyébként is tudományos kérdésekben összeköttetésben állottam a prágai Susta, Krofta, a pozsonyi Rauscher és Horna professzorokkal és igen sok lengyel tudóssal. Én voltam ez egyetlen professzor, aki a Horthy-ko: szakban 1935-ben egyik . legkitűnőbb tanitványomat Prágába küldtem ösztöndíjjal tanulni.
