Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. május 14.
- 3 hozott, nem jelentett haladást és kétségtelen az is, hogy a boszorkánypereknek a középkori gondolkodás alapján való érthetőségéről és ugyan ez alapon a tortúra’erkölcsi jogosultságáról szóló tipikusan szellemtörténeti tanítások e- pen a Jegyzet által kiemelt "adott történelmi korszakban" tehát az Í930-as évek elején is a legsötétebb reakciót jelentették. Kétségtelen az is, hogy a szellemtörténeti i- ránynak a neonacionalista korszellemről, a magyar birodalmi gondolatról, a kelet elleni védekezésre való elhivatottságáról *szóló tanitásai a korszerűsített ultrasovinizmust képviselték. Ezekben a kérdésekben elegendő, ha utalok^sokszo«* rositott tanulmányra. Kiegészítem azonban ezúttal e tanulmányt a III. tézis tekintetében a szantkorona-tan szellem- történeti továbbfejlesztésével kapcsolatban és pedig kiegészítem azért, mert szerencsés alkalomnak tartom, hogy e kérdést Eckhart és Bónis professzorok jelenlétében vitathatjuk meg és igy mód nyilik arra, hogy a Horthy-korszak jo;történetének eddig tökéletesen elmaradt bírálata legalább e kérdésben megtörténjék. Tanulmányomban dgyanis azt a tételemet, hogy a Hajnik- Ferdinándy-Timon féle szentkoronatant a szellemtörténeti i— rány ultrasoviniszta, klerikális többlettel telitette, céltudatosan a 'szellemtörténeti irány olyan fő képviselőinek, mint Beér Józsefnek, Májusz Elemérnek és Szekfü Gyulának egses Írásaival igazoltam. Céltudatosan azért, mert a Jegyzet is a szellemtörténeti irány szentkorona elméletével foglalkozott és igy feleslegesnek láttam e részben Eckhart és Bónisnprofesszorok munkáira rátérni. Ezekből az idézett i- rásokból világosan kidomborodik a régi hajnik-Timon-féle szellemtörténeti és szentkorona tanításnak az Kzmsists eltérése. A régi irány Verbőczy alapján egy hatalomátruházásos- szerződéses államelméletet konstruált, mellőzve, illetve kifej-ezetten is msx&ÉbtH tagadva annak egyházi jellegét. A szellemtörténeti irá ny viszont félreveti ezt az elméleti alapot, szembefordul Verbőczyvel és ennek a hatalomátruházásos elméletnek a helyébe az egyházi organikus államelméletet állítja, egy olyan államelméletet, amelyet nem nevez ugyan kifejezetten igy, - de amelyet a német irodalom úgy jelöl meg, hogy "Katholisch-tomistische Statsauffássung" és amelynek alapja az állami organizmus isteni eredete és ebből folyó lag az állampolgárok isteni ren elésen alapuló hierarchikus szervezete. Ha hozzávesszük az ebből a tanításból levezetett tekintélyuralmi elméletet és a szellemtörténeti irány által ehhez a szentkoronatanitáshoz hozzáadott irredentizmust, akkor megállapíthatjuk, hogy a szellemtörténeti iránynak a régi szentkoronatanhoz adott többlete ahhoz képest valósággal minőségi változást jelent. Ezekben a kérdésekben Eckhart-és Bónis professzoroknak a közvetlenül a felszabadulás előtt megjelent tanulmányaik adnak összefoglaló képet, és ezeket a tanulmány okát kívánom kiegészítésül ismertetni. • ■ • t Eckhart professzornak 1941-ben jelent meg egy tanulmánya különlenyomatban angol nyelven a magyar szentkoronáról. /Hungarian*Quarterly5 "The Holy Crown of Hungary"; Kluj,1941. E tanulmány szeéint egyháziméredetü. a X.-XI. században az az eszme, hogy a korona minden királyi hatalom szimbóluma. Tanult papok, magyar és cseh udvari kancelláriák okmányaiban
