Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. május 14.
- 4 e juthattak kifejezésre az egyház koncepcióját a korona szimbolikus jelentőségéről. Később a korona az állam szimbóluma lett, majd a XV. század óta a korona jelenti az összes terül e ,exet es tar i>omanyokat. A középkor másik egyházi eredetű eszméje_az^organikus állameszme. A korona-eszme "a magyar politikai ^gondolkodásban megmaradt*’ a Trip.artitumot követő négy évszázadban is. "A szentkorona joga volt mindig a bázis" az evesztett területek visszakövetelésére, "A XIV.- XVII. század törvényei ismételten megállapítják az elveszett területek visszatérését a szentkoronához”'/Klny. 16. és 17. old./ A szentkorona eszméjének a fejlődése a le gujabb időkben /inai /in more recent times/ ennélfogva törrénelmi alapokon nyugszik és hagyományos magyar eszmékhez számíthatj^uk a Tri- partitum befolyásának a feltételezése nélkül is." ...... "A magyar szentkorona integritásának eszméjét már a XVIII. században kifejlesztette a törököktől visszahódított területek visszacsatolása irá nti küzdelem”. E szószerinti idézetek „mellett a tanulmány négy oldalon keresztül fejtegeti /21-24.old./, hogy: "A szentkorona az ország területi integritásának szimbóluma”, ami annyit jelent, hogy ami a szentkoronához tartozott, azt nem lehet elidegeniteni, amit attól elszakítottak azt vissza kell hóditani és ami visszatért, azt vissza kell csatolni a szentkoronához. /21-22±.old./ Mindez Eckhart professzornak a "Szentkorona eszme története” cimü müvén alapszik és magában ebben a mübeh /352 o./ Eckhart megrovás 'képen Írja Timonról: ... s szentkorona eszmében rejlő ősi területi intergitás gondolata nála is egészen háttérbe szorul”. Az angol/tanulmányban viszont a külföld szemében nem jóhirü Simonnak még csak a neve sem szerepel, - ehelyett Hajnikról Írja Eckhart professzorra hogy Hajnik az, aki 1867* után a Verbőczy tanításokat kifejti, - de "nem is említi a szentkoronaeszme legrégibb területi vonatkozásait, a magyar birodalomnak a szentkorona által szimbolizált integritását.” /KIny. 24. old./ Ha kétségünk lenne ezek után a szellemtörténeti ioá ny irrendentista szentkoronatanáról, - azt eloszlatja Bónis professzornak 1943. évi kolozsvári "Magyar jogtörténet" cimü litografált jegyzete. Ebben a "Szentkorona tana" cimü fejezet teljesen Eckhart professzor ahgol tanulmányát veszi alapulj azzal a különbséggel, hogy most már belföldi használatra jobban kiemeli "Verbőczy zs^Lijét”,^- és hangsúlyozza, hogy az egyházi eredetű korona-eszme "nála lesz az u.n. -szentkorona tanává". Bónis professzor az egyetemi tanitásainak_a végső konklúziója az, hogy az átruházott és megosztott államhatalomról szóló Verbőczy-féle szentkoronatan" az uj^korban erősen háttérbe szorult", de megmaradt az újkori fejlődésben is a legfontosabb:"A korona integritásának tana” /I. kötet 107- 114.J II. kötet 91-92. old./ A soviniszta-irredentista szentkoronatannaJt párhuzamos az ősi magyar királyság tekintélyuralmi jellegének jogtörténeti megalapozása. Eckhart professzor. Írja említett angol^tanulmányában, ‘hogy a magyar krarnanszmE koronaeszme fejlődésében az egyik döntő tényező az egyház jelentős befolyása; - tovaboa: "a másik ténvező, amelynek tulajdonítható az a tény, hogy a korona—eszme a magyar .királyi kancellária gyakorlatúban az — .» ' ■ < . ! I , . . • t r
