Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. december 30.

- 7 törekednek, hogy párhuzamot létesítsenek a másik tételes tárgyakkal. Ez^hibás álláspont. Az államigazgatási jog különös részéből folyik az általános rész. Csatlakozik az államigazgatási jog gyakorlati sikon való tanításához. Hol tanuljon a jogász államigazgatási jogot, ha nem az egyetemen. Az államigazgatási jog mostani rendelkezéseinek legalább kötelező olvasmány formájában való olvasására a hallgatókat rá kell birni. Álláspontja, hogy nem szabad az oktatás területén a minimalizmus területére lépni. Ki kell küszöbölni, hogy az egyetemről kikerült emberek az ügyvédi vizsgára alapfelkészültség nélkül'üljenek le. Kern tudják pl., hogy? mi a demokratikus centralizmus. Javasolja hozzon a tanácsülés o- lyan határozatot, hogy az államigazgatási jogi tanszéknek kötelessége a tételes jogszabályok tanitása és megkövetelése. A hallgatóknak pedig kötelessége ezeket elsajátítani. A hallgatók idegenkedése nem a jogszabályok nagy mennyiségével magyarázható, hanem azzal, hogy mit és miért tanuljanak meg. Brre kell felvilágositást adni nekik. Rá fognak jönni a hallgatók az elsajátítás fontosságára.

A tárgy tanításának időtartamát illetően ellenzi más tantárgyakkal kapcsolatban is, hogy összezsugoritsuk. Amellett sem foglal állást, hogy 3 félévre terjesszük ki az államigazgatási jog oktatását.

A kötelező külön kollégium beállítását nem he- . lyesli. A magasabbfoku képzés érdekében az államigazgatási jog területéről gondosan kiválogatott speciálkollégiumokat iktassunk be, amelyek népes látogatottságával eredményes rendszert ériünk el.

MÁRTONÉ1 FY KÁROLY egyetemi tanár nem válaszolni akar, hanem köszönetét mond. A tézisek végen azt irta, hogy bizalommal bocsátja e kérdéseket a kari ülés elé, mert a vita a tankönyv és a tudomány továbbfejlesztése, szempontjából hasznos lesz. Sz be is következett. A felszólalásokban elhangzott megjegyzéseket értékesíteni fogja. Kéri a^Dékánt, hogy vegye a kezébe a tankönyvügyet, hogy egy év mlva az egyetemi hallgatok tankönyvből tanulhassanak. Az a meggyőződé se, hogy a tankönyv az első lépés, azután jön a monográfiák egész sora.

DEKÁN: A vita során egyesek kétségbe vonták, helyes volt-e ilyen formában és keretben ezeket a problémákat a kari tanácsülés elé hozni. Nem érti, hogy még mindig nem terjedt el annak a felismerése, hogy .miért vitatkozunk különféle tudományágakról. Meggyőződése, hogy ez a kérdés még mindig nem elég világos. Az Élyen viták egyik feladata az, hogy akik egy konkrét tudományág területén dolgoznak, áttekintést kapjanak egy másik tudományágról. Ne.savanyodjanak bele a saját tudományukba, mert az leszükiti a látókört. A másik feladat az,

Ä segítséget adjunk a konkrét tudományág területén a ához. Segítséget ad egy tudományág elvi kérdéseinek áttekintéséhez, ha nem is tudja egy tanácsülés megoldani teljesen a tudományág áttekintését, a mai vita