Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. november 28.
11 az utóbbit választanák, akkor a harc volna ellene. Csak az volna az egészen kifogástalan egyenjogusitás, ha a felbontott házasság esetében letenná azt a nevet, amelyet csak a házassággal kapcsolatban vett fel. Vannak olyan perek, ahol ugyanazok közt a felek között folyik a házasság felbontása és az apaság megállapitása. Egészen világos, hogy a jelenlegi szabályok megengedik, hogy ebben a kettős perben még a, harmadik keresetet is bekapcsolja az apaság iránti At kell hidalni ezt a hatásköri differenciát. Természetesen abban nincs kétség, hogy ha ugyanaz előtt a bi- rói fórum előtt folynak a perek, akkor ezeket egyesíteni lehet. Ezt elő kellene mozdítani, mert képtelenségnek tartja, hogy egy gyermek személyi állapotát három perben tisztázzák. Az 1946: XXIX.rendelet esetében belátja, hogy az előnyök és az érdemek hangsúlyozása nélkül vonultatta fel kritikai érveit. Igaz, hogy a törvény az anyag megalkotása során haladó követelmény volt az akkori környezetben. Elismeri, hogy óvatossággal kell fogadni, hogy a női szervezetek mindkét törvény megalkotásánál helyeslőén nyilatkoztak. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a birói Ítéletek anyaga őt teljelértekben elkeserítette. A családi környezetbe való beilleszkedés nem várható és a nőnek ez a helyzete nem épületes látvány. A gyermek egyenjogúságát akarja Mikos elvtárs biztosítani. Miért válnék a gyermek éppen azáltal egyenjoguvá, ha a biztos apát megállapítják? Pólay elvtárs azért mondta ezt, mert a falusi lakosság különbséget tesz, ha valakinek csak a tartási kötelezettségét állapítják meg, vagy az apaságát. Ha ez igy van, akkor a gyökerétől kell kezdeni a felszámolást. Ez a vélemény a nők világtörténelmi vereségének idejéből, a pásztorkorból származik. A férfi a nőt rabságban tartotta, hogy biztos örökösöket kapjon. Ennek a maradványát találjuk meg a falun. Szabad ezt a gondolatmenetet, ezt az előítéletet a törvény rendelkezéseivel, a nő becsületének pellengérre állításával védeni, oltalmazni, hogy minél tovább fennálljon? Nem! A mi családjogi törvényünk példáját egyik népi demokrácia sem követte. Minthogy a fejlődés még nein érkezett el arra a fokra, hogy az állam gondoskodjék a gyermekekről, azt választották, hogy a néhányszori érintkezés elegendő az apaság megállapításához. Ennek egyik oka, hogy ezen túlmenő felfejtését a nő életmódjának a gyermek sorsa érdekében nem kívánta a lengyel es csehszlovák törvény lehetővé tenni. Ez azonban meggondolásra kell hogy intsen. Referátumában kifejtett véleményét érzelmi szempontok hatása alatt fejtette ki. A konklúzió, melyet ebből leszűrt az, hogy vegyék revízió alá ezeket a rendelkezéseket, hogyan viszonylanak ezek az Alkotmányhoz, az előítéletekhez, anélkül, hogy a nő érdekét feláldozzák. Azt a javaslatát Mikos elvtárs is magáévá tette, hogy bizonyos módosításokat kell tenni.. Ha az összes erre vonatkozó rendszabályokat nem javítják is át, az apró javításokat végre kell hajtani. Igaz, hogy az egész bizonyítási anyagot fel kell venni, ha a hűséget vizsgálják. Aki egy emberrel viszonyban van, az
