Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. november 28.

12 ­mással szóba sem áll. Nem hiszi, hogy a gyakorlatban ez igy volna. Ha a nó szerelmes valakibe, akivel kapcsolatot tart fenn, akkor a bíróságnak igaza van. Csakhogy ehhez a kérdéshez jogászi szemlélettel nem lehet hozzányúlni. Ezen a vonalon nem tudják a megoldást megtalálni. A há­zasságon kivül született gyermek jogállásának egyenlővé tétele nemcsak a meghatározott apa hozzákapcsolása ut­ján lehetséges. A társadalom felfogásának fejlődése a nők szempontjából kifogás alá eső procedura nélkül is megoldható. Hálás Beck elvtársnak megjegyzéséért. Az ille­ték kérdésének az előrevetítése nem könnyen megoldható probléma. A névviselés kérdésében az ügygondnok szere—, pét maga is problematikusnak tartja. Természetesen a névviselés személyes jog. Az előkészítő eljárás anyagát nem tudja megál­lapítani, hiszen ő Ítéleteket kapott, igy az ügyeket nem láthatta. Nem is lehet ebből megállapítani az el­járást. Az előkészítő eljárás célja és rendeltetése bi­zonyos irányításokat tartalmazzon. Theiss professzor hozzászólására nem tud most válaszolni. Sajnálja, hogy nem tud néhány^olyan kér­dést is felvetni, amelyekre lehetne válaszolni. így pl. a házasság időtartamára vonatkozóan ajánlja figyel­mébe, hogy mint statisztikus ugyanazt az anyagot hezze át és néhány másik adattal együtt allapitsa meg az ösz- szefüggést. Móra elvtársnak válaszolva a Pp.9.§-ával kap­csolatban. A nő erkölcstelenségének megállapítása jogi kérdés, a szakasz azt mondja ki, hogy a tény megálla­pítása a bíróságra nézve kötelező. Az általa most elmondottak természetesen nem teljese válasz a hozzászólásokra, de a kari ülés ke­retén belül bővebben nem fejthette ki nézeteit. Köszö­ni, hogy munkájával az ülés olyan komolyan és bőven foglalkozott. VILÁG-HY MIKLÓS dékán három olyan kérdést kí­ván felvetni, melyek a vita egy részét más megvilágí­tásba helyezik. Szeretné legelőször felvetni azt az igen lényeges problémát, melyre már Nizsalovszky elv­társ is utalt, hogy vájjon a mi családjogi bírói gya­korlatunk mennyiben bir meggyőző erővel a tömegek e- lőtt. Természetesen lehet vitatkozni a megoldásokon. A családjogi bírói gyakorlat akkor lesz élő, ha a nép többsége helyesli. Azt gondolja, hogy a meggyőző erő dolgában nem állunk egészen jól. Vájjon nem túlságosan szigoru-e a bíróság gyakorlata a házasság felbontásá­nak kérdésében? A régi gyakorlathoz képest, 6-7 $-kal emelkedett a házassági bontóperek száma. Ez a megál­lapítás egymagában is alapossá teszi azt a megítélést, hogy szigorítani kellene a bontást. A családi élet fontos összefüggésben áll a gazdasági renddel. Ez át­meneti problémákat szül. És ez fennáll a családokban is. Ha a bíróság a mi családi viszonyainkat úgy Ítéli meg, mint a Szovjetunióban, a szocialista államban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom