Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. november 28.

- 9 a névviselési kérelmet előterjeszteni, nem egyezik az ő véleményével. Ami a nő erkölcsi érzékenységét illeti, a származási perekben ha a biróság az anyát tanúként hallgatja ki, akkor más bizonyítás is szükséges. *

A többi tanú joga vallani, hogy az anya milyen életet élt.Ha azok előtt nem szégyenli,akkor^a biróság előtt sem szégyenkezhetik múltját feltárni és ha a bizonyi- tékok alapján a biróság tuá következtetni a gyermek származására, akkor megállapítja az apaságot. így köny- nyebb bizonyítási segítséget nyújtani a felperesnek.

Valamelyik házastárs örökölhető idegbetegsége házasságbontó ok. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróságnak is ez az álláspontja, miután nem kívánatos,hogy ilyen szülőktől gyermek származzék.

A különilleték kérdésével kapcsolatban megállapítja, hogy az igazságügyminisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy ne adja ki a biróság a végzést addig, mig mindkét fel ki nem fizeti az illetéket. A Legfelsőbb Bíróságnak ez a határozata szerinte nem egészen helytálló, mert a végzést ki kellene adni, akkor is, ha az illetéket nem fizették ki.

Az előkészítő eljárással kapcsolatban megjegyzi, hogy a birák még csak most kezdtek hozzá ehhez a munkához. Sokszor csak arra szorítkoznak, hogy elkészítik az ügy adminisztrativ részét. Ha a Legfelsőbb Biróság a Járásbirósággal kooperál, akkor gyorsítani lehet. A békités kísérlete formális eljárás, de igy legalább jegyzőkönyvbe lehet foglalni a házasság megszüntetésére szolgáló okot.

a bíróságok Ítéleteiből hiányzik a meggyőző erő. Előfordult sok esetben - a nagy ügyfélforgalom miatt, - hogy az Ítéletek formálisak voltak.

THEISS EDE egyetemi tanár a statisztika szempontjából szeretie a kérdéshez hozzászólni. Kétségtelen, hogy a házasság keletkezése és megszűnése minden társadalmi rendszerre jellemző. Ezért a biróság gyakorlata megismerésénél fontosak a statisztikai adatok.Ezekre a szempontokra Nizsalovszky Endre referátumában nem tért ki. Nem e^é-azen érdektelen, ha rövid pillantást vetünk a? QAtok igazságügyi szempontokhoz való viszonyára. A ismérvek az igazságügyi statisztika szempontjából értékesek, mert jelenleg a házassági perekben a bontási okok ismérvei csak formálisan lettek megállapítva. Sok alyegSE ismérvet tudatosítottak pl. iszákosság, erkölcstelen élet, a családi élet elhanya^^áa^Ha ennek megvilágításában a megfelelő űrlap isfflsWearfr elemezzük, az igen helyes lenne.

Az életkor, a foglalkozások figyelembevétele, ezeket a kérdéseket veszi fel a statisztikai kérdőív. Kombinálja az életkor, foglalkozás szerint. Az okoknak a szociális és társadalmi helyzettel való vonatkozása alapján összefüggést tadnak megállapítani az események között. Ezeknek az ismérveknek további tanulmányban való feldolgozása nagyfontosságu volna a statisztika számára.