Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. október 31.
- 19 vei nem vizsgálta meg elég mélyen. Itt közelebb áll Eörsi elvtárs nézetéhez. Á pártatlanság jelszava a burzsoá tudomány egyik jellegzetessége ez a kizsákmányoló kapitalista felfogások között. Ezt a tételt ajánlja figyelmébe Nagy elvtársnak. Igen érdekes kérdés az, hogy a burzsoá objektivizmussal az imperializmus körülményei és a háború utáni amerikai filozófia hogyan foglalkozik. Ma nem ugyanaz mint a 19.sz. közepén, természetesen formáiban változott meg. Úgy gondolja, hogy Visinszkij elvtárs sem úgy gondolta, hogy a burzsoá tudomány ma eldobta volna azt a jelszót, hogy pártatlan. Az világos, hogy az objektivizmus területén is megmutatkozik, hogy a burzsoázia ellentmondásba kerül a saját jelszavaival. Az objektivizmuson belüli ellentét az objektivizmus fenntartása, ugyanakkor szembehelyezkedés a munkásosztály törekvéseivel. Ez az az ellentmondás, amely a mai burzsoá objektivizmust jellemzi. - Ajánlja, hogy Nagy elvtárs munkája átdolgozása során ezt a kérdést is vesse fel. A III.pontban még mindig tulnyomóak a pozitiv vonások. De ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy itt-ott felületes. így pl. a 14-15 oldalon*Moór Gyulával kapcsolatban. Felületesnek tartja a párhuzambaállitást Moór Gyula és Kelsen között. Abban igazat ad viszont, hogy elsősorban kiemeli, hogy idealista volt. Moór abban a korszakban az értékelméleti irányra támaszkodva fejtette ki a maga nézeteit. A birálat nem lehet eredményes, ha egyszerűen úgy intézi el a kérdést, hogy ez idealizmus, ez objektivizmus. A IV.szakaszban van a legtöbb felületességre való hajlam. Túl szélesen vonja meg az objektivizmus határait, sokat ir az objektivizmus számlájára. Az, hogy az államigazgatási jegyzetben az ipari igazgatás,a vizgazdálkodás milyen arányban vannak tárgyalva, például. Erőltetett dolog a burzsoá objektivizmus jellegzetességeként értékelni* Vagy pl. az alkotmányjog és az államjog vitája is ide tartozik. Bár ő maga is úgy véli,hogy ez a vita formalista volt. Ilyen és ehhez hasonló jelenségek mutatták, hogy itt vannak felülvizsgálni való anyagrészek. Erre példa Weltner elvtárs vitája is, 1946-ban. Tudjuk,hogy éppen ezen a vitán keresztül kezdett a magyar jogtudomány megszabadulni a burzsoá objektivizmustól. Emlékszik arra, hogy Weltner elvtárs álláspontja nagymértékben előre vitte az üzemi bizottságok helyzetét a népi demokratikus fejlődésnek abban a szakaszában, amikor a fő feladat a burzsoá demokratikus vivmányok megalapozása volt. Szerinte itt is az a tény áll fenn, hogy Nagy elvtárs eléggé kötetlen formában közeledett a témához. A többi vitás kérdéshez nincs kiegészitő válasza, mivel azt már a hozzászólásokban tisztázták. A vita értékes és termékeny volt, sikerült elérnie azt a célt, hogy a további munkájához segítséget adjon Nagy -elvtársnak.