Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

- 6 ­Írásához. Igen nagy termetről szerezte anyagát, ez okoz­ta, hogy munkájában vannak hiányosságok. Rövidnek is tartja a dolgozatot, mert nem szabad elfelejteni pl. azt, hogy Somlő Bódog hogyan jutott el apriorisztikus elméletéhez, ami egész munkásságára nagyon jellemző és mely egy ilyen tanulmányból nem maradhat ki. Az objek- tivizmus fogalmának el nem határolása miatt maradt ki a tanulmányból pl. Jászi Oszkár, aki látszólag elfogadta a materialista világnézetet, de egész munkásságára rányom­ta bélyegét, hogy ez a felfogása nem volt következetes, hogy tulajdonképen bele kényszeredett a materializmusba. A jelenlegi jogtudományról festett képet nagyon sötétnek tartja és ezt nem teszi jóvá az az egy mondat sem, melyben megállapítja, hogy kétségtelenül vannak e- redményeink is. A többi megjegyzései ugyanis mind azt bi­zonyítják, hogy a magyar jogtudomány idealizmusban té­ve lyeg. Weltner Andor munkásságára pl. nem lehet jellem­zésként azt imi, hogy bizonyos elvont tudományos vitákat folytatott 1946-ban es jegyzetében csak felsorolja a mun­kaügyi jogszabályokat, de nem ismerteti a még fennálló hiányosságokat ezen a területen. Helyes lett volna nem­csak e vonatkozásban, de a munka többi részében is rámu­tatni a pozitívumokra és néhány példával megvilágítani a helyes utat. A 26.oldalon az utolsó előtti bekezdés utolsó mondatának az az értelme, mintha az Egyesült Ál­lamokban csupán fasizmus veszélye állna fenn, de való­jában ott még demokrácia volna. Ennél tovább lehetne menni, mert az Egyesült Államokban már megállapíthatóan fasizmus van, a jelenlegi rendszer szervezeti felépíté­sével megvalósítja mindazt, amit egy fasiszta államról mondhatunk. Az említett és még néhány hasonló kisebb tévedéstől eltekintve azonban helyesnek tartja úgy a Nagy elvtárs által felvetett problémát, mint annak ki­fejtését. EÖRSI GYULA docens nem annyira Nagy Andor mun­kájáról, mint inkább az objektivizmusról kíván beszélni. Az objektivizmus kérdését olyan szempontból is meg kelle­ne vizsgálni - mondotta, - hogy az milyen viszonyban van a burzsoa alappal, amelynek szolgálhatára hivatott. Az objektivizmus is született, volt fénykora és halódó ál­lapota is. Ki kell ezzel összefüggésben térni a szabad árutulajdonosi viszonyokra, amely a formális jogegyen­lőség intézményét termelte ki. Az objektivizmus és a^ formális jogegyenlőség ilyen formán összefügg olyan ér­telemben, hogy a kapitalizmus alatt fejlődött ki mind­kettő. Ki lehetetett volna dolgozni részletesebben és világosabban, hogy mi is tulajdonképpen az objektiviz- mus, mert ennek hiánya okozza a tanulmány egyik gyenge­ségét. Ugyanis az objektivizmus a kapitalizmus társadal­mára nézve jellegzetes szemlélet volt, amely az áruvi­szonyok alakulásából szemléltető formát kap. A fasizmus rendszerében az árujelleg-viszony eltühik. Általában a fasizmus elhallgattat vagy állásfoglalásra késztet. Eb­ben az időszakban a pártatlanság látszata sincs megen­gedve, bár vannak ott is objektivisták. ■ Vájjon gyengíti—e a mi ideológiai állásponton—

Next

/
Oldalképek
Tartalom