Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

- 6 Írásához. Igen nagy termetről szerezte anyagát, ez okozta, hogy munkájában vannak hiányosságok. Rövidnek is tartja a dolgozatot, mert nem szabad elfelejteni pl. azt, hogy Somlő Bódog hogyan jutott el apriorisztikus elméletéhez, ami egész munkásságára nagyon jellemző és mely egy ilyen tanulmányból nem maradhat ki. Az objek- tivizmus fogalmának el nem határolása miatt maradt ki a tanulmányból pl. Jászi Oszkár, aki látszólag elfogadta a materialista világnézetet, de egész munkásságára rányomta bélyegét, hogy ez a felfogása nem volt következetes, hogy tulajdonképen bele kényszeredett a materializmusba.

A jelenlegi jogtudományról festett képet nagyon sötétnek tartja és ezt nem teszi jóvá az az egy mondat sem, melyben megállapítja, hogy kétségtelenül vannak e- redményeink is. A többi megjegyzései ugyanis mind azt bizonyítják, hogy a magyar jogtudomány idealizmusban téve lyeg. Weltner Andor munkásságára pl. nem lehet jellemzésként azt imi, hogy bizonyos elvont tudományos vitákat folytatott 1946-ban es jegyzetében csak felsorolja a munkaügyi jogszabályokat, de nem ismerteti a még fennálló hiányosságokat ezen a területen. Helyes lett volna nemcsak e vonatkozásban, de a munka többi részében is rámutatni a pozitívumokra és néhány példával megvilágítani a helyes utat. A 26.oldalon az utolsó előtti bekezdés utolsó mondatának az az értelme, mintha az Egyesült Államokban csupán fasizmus veszélye állna fenn, de valójában ott még demokrácia volna. Ennél tovább lehetne menni, mert az Egyesült Államokban már megállapíthatóan fasizmus van, a jelenlegi rendszer szervezeti felépítésével megvalósítja mindazt, amit egy fasiszta államról mondhatunk. Az említett és még néhány hasonló kisebb tévedéstől eltekintve azonban helyesnek tartja úgy a Nagy elvtárs által felvetett problémát, mint annak kifejtését.

EÖRSI GYULA docens nem annyira Nagy Andor munkájáról, mint inkább az objektivizmusról kíván beszélni. Az objektivizmus kérdését olyan szempontból is meg kellene vizsgálni - mondotta, - hogy az milyen viszonyban van a burzsoa alappal, amelynek szolgálhatára hivatott. Az objektivizmus is született, volt fénykora és halódó állapota is. Ki kell ezzel összefüggésben térni a szabad árutulajdonosi viszonyokra, amely a formális jogegyenlőség intézményét termelte ki. Az objektivizmus és a^ formális jogegyenlőség ilyen formán összefügg olyan értelemben, hogy a kapitalizmus alatt fejlődött ki mindkettő. Ki lehetetett volna dolgozni részletesebben és világosabban, hogy mi is tulajdonképpen az objektiviz- mus, mert ennek hiánya okozza a tanulmány egyik gyengeségét. Ugyanis az objektivizmus a kapitalizmus társadalmára nézve jellegzetes szemlélet volt, amely az áruviszonyok alakulásából szemléltető formát kap. A fasizmus rendszerében az árujelleg-viszony eltühik. Általában a fasizmus elhallgattat vagy állásfoglalásra késztet. Ebben az időszakban a pártatlanság látszata sincs megengedve, bár vannak ott is objektivisták. ■

Vájjon gyengíti—e a mi ideológiai állásponton—