Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

kát, ha megállapítjuk, hogy voltak köztük becsületes, jószándéku emberek? Ellenkezőleg sokkal meggyőzőbbé válik ideológiánk, ha megállapítjuk, hogy nem mindig elvetemültség jellemzi őket, hanem igen gyakran a pártatlanságra való törekvés. Tehát nem mondhatjuk, hogy minden objektivista gonosz. Az objektivizmus a burzsoáziát szolgálta és ez a társadalmi szerepe mindig érvényesült. Mi az objektivista tudós sorsa ma a kapitalista társadalomban? Vagy feladja álEbpontját, vagy mellőzik és saját maga előtt tárul fel a rendszer csődje. Az objek- tivizmus nem engedi, hogy eljussunk a haladás útjára, tehát a tudós elszigetelődik tudományosan és társadalmilag isj az uralkodó osztálynak nem kell, a munkássághoz nem tartozik.

Hiányossága Nagy elvtárs munkájának, hogy az Objekt ivizmus kontúrjai nem eléggé elhatároltak. Kisebb területet kellett volna megművelnie belterjesen. Bizonyos zavart kelt az a körülmény is, hogy nem tűnik ki világosan a fejtegetések során, minek tekintsük az Objekt ivizmust: szemléletnek vagy irányzatnak, valamint az sem, hogy ha az objektivizmus irányzat, közelebbről mely irányzatokat sorolja ide. Ugyanis nem helytálló az a megállapítás, hogy a kapitalizmus korában létező irány zatok kivétel nélkül mind az objektivizmus leplébe vannak burkolva. Churchill pl. nem objektivista, hanem pártos burzsoa tudós. A perszonálisták, a klerikális reakció hivei sem mondhatók objektivistáknak. Ha szemléletnek tekinti az objektivizmust, akkor igaza van abban, hogy lehetnek Objektivista szemléletűek, de lehetnek pártosok is, a kapitalizmus mellett nyiltan kiállók. A kapitalizmusnak ilyen értelemben véve egy szemléletmódja az objektivizmus és azt kellett volna megmondani, hogy ezek az irányzatok legihkább az agnoszticizmussal és perszonalizmussal járnak együtt és ahogy fejlődik, előre halad, úgy váltja fel az Objektivizmust a fasiszta pártosság. Befejezésül megállapítja, hogy Nagy elvtárs tanulmánya igen értékes szempontokat vet fel, és ha nem is igazolja pontosan minden tételét, de referátuma nyilvánvalóvá teszi, hogy tudományos munkára rendkívül alkalmas, tudományos magatartása tiszteletre méltó és helyes, ami termékeny és a fejlődést előmozdító vitát eredményez.

BEÉR JÁNOS egyetemi tanár megállapítása szerint az anyag rendkívül gazdag, ami a hozzászólónak is megnehezíti a helyzetét. Nem osztja Mártonffy elvtársnak azt a nézetét, hogy Nagy elvtárs önmérséklete dicséretre méltó, hanem inkább csatlakozik Eörsi elvtárs hozzászólásához, mely szerint kisebb anyagot kellett volna nagyobb alapossággal feldolgozni. Az objektivizmust rendkívül veszélyes áramlatnak tartja, mert a pártatlanság hangoztatásával a marxista álláspontok látszólagos elfogadásához vezethet. Kívánatos lett volna, hogy a leplezett burzsoa ideológiai befolyást jobban juttassa kifejezésre, ennek elmaradása okozza az egyik legnagyobb hiányosságot. Érdekesen tükröződik a burzsoa jogalkotásban is az objektivizmus, pl. az alkotmányokban, ahol látszatszabadságokat objektivista módon belevisznek a