Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

a jogtudomány valamennyi ágában otthon legyen és valóban helytálló kritikát tudjon alkalmazni. MÁRTONFFY KÁROLY egyetemi tanár csatlakozik Vas Tibor és Eckhart Ferenc elismerő szavaihoz. Kern hagyja figyelmen kivül azt a körülményt sem, hogy Nagy Andor nemcsak aspiráns, hanem pár évvel ezelőtt esti tagozatú munkás hallgató volt. Amikor ezt a gonddal elkészített dolgozatot olvasta, büszkeség fogta el, hogy ilyen hag^ fejlődésen ment keresztül és ilyen szép munka elkészíté­sére vállalkozott. Dicséri a mérsékletet, mellyel Nagy elvtárs tanulmányát megirta5 mentes a túlzásoktól és nem hagyja magát elragadtatni. Részletesebben ahhoz akar hoz­zászólni, ami az államigazgatási jegyzetre vonatkozik. Kifogásolja, hogy a régi jegyzeteket bírálja Nagy elv­társ, melyekben valóban voltak hibák, de hol vagyunk már ettől? Az uj jegyzetet is kritika tárgyává tehette volna, kéziratban szívesen rendelkezésére bocsátották volna. Nem lehet 1953-ban az 195o-es jegyzet alapján bírálatot mondani. A leiró módszer kérdésével kapcsolatban semati­kussá válik mondanivalója ha csak kifogásol, de nem mond­ja meg a konkrét hibát. Kritikával illeti a rendkívül széttagolt, részletes kifejtéseket, de nem szabad elfe­lejteni, hogy egy ilyen szeles területet felölelő anyag­nál a hallgatók csak akkor kapnak pontos és hó képet, ha az egyes igazgatási ágakat pontosan ismertetik, ezt pedig másként, mint helyes leírással nem lehet megoldani. Kipécézi a vízgazdálkodásról szóló részt, amelyről a jegyzet valóban sokat ir, de nem állapítható meg, hogy mennyiben nyilvánul meg itt a burzsoa objektivizmus. A vízgazdálkodás egyébként - véleménye szerint - kitűnő iskolapélda arra nézve, hogy egy sokágú igazgatást ho­gyan kell helyesen összefogni, ezért részletesebb is­mertetése feltétlenül szükségszerű volt. Az idézetek kérdésével kapcsolatban ugyancsak bele esik a sematiz­musba Nagy elvtárs. Nem lehet általánosítani ebben a kérdésben, hogy mennyi idézet helyénvaló, illetve al­kalmazásuk már hibaként lenne állapítható meg. Visinsz- kij könyvét olvasva összeszámolta az idézeteket, és meg­állapította, hogy lényegesen több idézetet használ, mint amennyit Nagy elvtárs kifogásol az egyes tudományos mun­kákra vonatkozóan. Kelsenről és Moór Gyuláról szóló részt olvasva, véleménye szerint igaz, hogy Kelsén és Moór nagy összefüggésekben hasonló nézeteket vallottak, de nem szabad elfelejteni, hogy Moór sok szempontból kifo­gásolta Kelsent, tehát nagy eltérések is voltak közöt­tük. A 26.oldalon az államigazgatási jegyzetből ki­vett idézettel kapcsolatban az a megjegyzése, hogy a “híresztelés'1 szó sajtóhibából eredt, helyette “tevékeny­ség" Írandó, amit a hallgatósággal megbeszéltek, tehát ez a hiba igy kiküszöbölődött. A fenti megjegyzések nem vonnak le Nagy Andor munkájának értékéből, melyben nagy felkészültségről és jó kritikai érzékről tesz tanúságot. RÉSZEI LÁSZLÓ tanszékvezető docens egyetért a pozitív értékelésekkel. Az iró határozott állasfoglalá­sai arra mutatnak, hogy tehetsége van birólá munkák meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom