Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

a jogtudomány valamennyi ágában otthon legyen és valóban helytálló kritikát tudjon alkalmazni.

MÁRTONFFY KÁROLY egyetemi tanár csatlakozik Vas Tibor és Eckhart Ferenc elismerő szavaihoz. Kern hagyja figyelmen kivül azt a körülményt sem, hogy Nagy Andor nemcsak aspiráns, hanem pár évvel ezelőtt esti tagozatú munkás hallgató volt. Amikor ezt a gonddal elkészített dolgozatot olvasta, büszkeség fogta el, hogy ilyen hag^ fejlődésen ment keresztül és ilyen szép munka elkészítésére vállalkozott. Dicséri a mérsékletet, mellyel Nagy elvtárs tanulmányát megirta5 mentes a túlzásoktól és nem hagyja magát elragadtatni. Részletesebben ahhoz akar hozzászólni, ami az államigazgatási jegyzetre vonatkozik. Kifogásolja, hogy a régi jegyzeteket bírálja Nagy elvtárs, melyekben valóban voltak hibák, de hol vagyunk már ettől? Az uj jegyzetet is kritika tárgyává tehette volna, kéziratban szívesen rendelkezésére bocsátották volna.

Nem lehet 1953-ban az 195o-es jegyzet alapján bírálatot mondani. A leiró módszer kérdésével kapcsolatban sematikussá válik mondanivalója ha csak kifogásol, de nem mondja meg a konkrét hibát. Kritikával illeti a rendkívül széttagolt, részletes kifejtéseket, de nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen szeles területet felölelő anyagnál a hallgatók csak akkor kapnak pontos és hó képet, ha az egyes igazgatási ágakat pontosan ismertetik, ezt pedig másként, mint helyes leírással nem lehet megoldani. Kipécézi a vízgazdálkodásról szóló részt, amelyről a jegyzet valóban sokat ir, de nem állapítható meg, hogy mennyiben nyilvánul meg itt a burzsoa objektivizmus. A vízgazdálkodás egyébként - véleménye szerint - kitűnő iskolapélda arra nézve, hogy egy sokágú igazgatást hogyan kell helyesen összefogni, ezért részletesebb ismertetése feltétlenül szükségszerű volt. Az idézetek kérdésével kapcsolatban ugyancsak bele esik a sematizmusba Nagy elvtárs. Nem lehet általánosítani ebben a kérdésben, hogy mennyi idézet helyénvaló, illetve alkalmazásuk már hibaként lenne állapítható meg. Visinsz- kij könyvét olvasva összeszámolta az idézeteket, és megállapította, hogy lényegesen több idézetet használ, mint amennyit Nagy elvtárs kifogásol az egyes tudományos munkákra vonatkozóan. Kelsenről és Moór Gyuláról szóló részt olvasva, véleménye szerint igaz, hogy Kelsén és Moór nagy összefüggésekben hasonló nézeteket vallottak, de nem szabad elfelejteni, hogy Moór sok szempontból kifogásolta Kelsent, tehát nagy eltérések is voltak közöttük.

A 26.oldalon az államigazgatási jegyzetből kivett idézettel kapcsolatban az a megjegyzése, hogy a “híresztelés'1 szó sajtóhibából eredt, helyette “tevékenység" Írandó, amit a hallgatósággal megbeszéltek, tehát ez a hiba igy kiküszöbölődött. A fenti megjegyzések nem vonnak le Nagy Andor munkájának értékéből, melyben nagy felkészültségről és jó kritikai érzékről tesz tanúságot.

RÉSZEI LÁSZLÓ tanszékvezető docens egyetért a pozitív értékelésekkel. Az iró határozott állasfoglalásai arra mutatnak, hogy tehetsége van birólá munkák meg-