Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. szeptember 26.
tudja megvalósítani". Nem a burzsoázia nemtudásáról van itt szó, hanem arról, hogy a bzrzsoázia ezeket nem akarja megvalósítani, ugyanakkor pedig arra törekszik, hogy saját érdekeit az egész nemzet, az e- gész nép érdekeiként állitsa be. 8./ Úgy gondolom, helyes lett volna, ha az előadás megadta volna a szuverenitás részletesebb fogalmát is. Arra mindenesetre ügyelnünk kell, hogy a Visinszkij féle rövid meghatározásban szereplő "szosztoiányije" szót ne fogjuk fel feltétlenül^ tényleges helyzetre utaló "állapotnak", amire némelyik felszólalásból következtetni lehetett volna, mert ezzel lényegileg ismét belevinnők^a szuverenitás fogalmába a helytelennek minősült és ezért kiküszöbölt "tényleges képesség" ismérvét. HERCZSG GÉZA felszólalása: A szerző téziseiben a jogtudomány egyik központi problémáját ragadta meg s olyan kérdéseket vetett fel, amelyeknek kidolgozása több jogágazat területére terjed ki és nemcsak a nemzetközi* jogászokat érdekli, hanem az állam- és jogelmélet, az államjog művelőit is, sőt a történeti fejlődés részleteinek megvilágitása a jogtörténészek közreműködése 'nélkül nem képzelhető el. A kérdés jelentőségének felvázolása után a szerző a szuverenitás fogalmának történeti * fejlődését, a szuverénitáselméleteket foglalta össze, majd a nemzetszuverenitás tartalmával, e fogalomnak az állami szuverénitáshoz való viszonyával foglalkozott, ismertette a hemzeti szuverénitás megvalósulását a szocialista Szovjetunióban és végül a burzsoa szuverénitáselméletek birálatát összegezte. Ahhoz, hogy téziseivel kapcsolatban állást foglalhassunk, mindenekelőtt a felvetett fogalmak meghatározását kell megkísérelnünk a marxizmus-leninizmus klasszikusainak tanitásai és a nemzetközi jog tételes rendelkezései alapján. A nemzeti szuverénitás mibenlétét Sztálin "Marxizmus és nemzeti kérdés" c. munkájában fejti ki. "A nemzet suverén és minden nemzet egyenjogú" - tétéi tartalmát az előtte lévő mondatok részletezik, amelyeknek a tétel mintegy összegezését, összefoglalását képezi. "Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy a nemzet saját belátása szerint rendezkedhetik be. Joga van ahhoz, hogy föderativ viszonyba lépjen más nemzetekkel, joga van ahhoz, hogy teljesen különváljón". A nemzet szuverenitását leszögező mondatot nem szakíthatjuk el attól a bekezdéstől, amelyben helyet foglal s ez a bekezdés a nemzeti szuverénitás fogalmát az önrendelkezési jog értelmében határozza meg. Lenin "A nemzetek önrendelkezési jogáról" c. klasszikus müvében u- gyanilyen értelemben foglal állást. _r. . Ami viszont az állami szuverénitást illeti, az visinszkij elvtars meghatározása szerint "az adott államhatalomnak minden más, akár a kérdéses állam határán belül, akár azon kivüli hatalomtól való független helyzetét jelenti".
