Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

A személyekről szőlő rész .ke rétében, a cselekvő- képesség kapcsán tárgyalandó volna a vétőképesség. A két fogalom bizonyos mértékben közös sajátosságokat tüntet fel, s mindkettő az ember személyiségével van szoros kapcsolatban.

A tulajdonjog tárgyai és tartalma c. fejezet c./ pontjaként a tervezet felveszi “A tulajdonjog korlátozásai« cimet. Ez a kitétel a burzsoá tulajdonjog elaszticitásának elvéből leszármazott kategóriát jelöl. A tulajdonjog el- aszticitása, amelyet már a római jog kifejezésre juttatott /Dig.1.4.2.2./ akkor, amidőn a haszonélvezet jogának-megszűnése kapcsán a tulajdonos nuda proprietasának plena in re pdbestas-sá való kiteljesedéséről szól, átment a burzsoá kódexekbe. A code Qivil “abszolút joga”, az OPTK “willkürliche Herrschaft“-ja, a BGB “neliebiges Yerfahren“-ja mind arra utalnak, hogy a tulajdonjog időbelileg korlátlan, ezzel szemben a törvény, vagy más jogszabályok által a tulajdonjogra kényszeritett korlátok időlegesek, s a tulajdonjog a maga belső dinamizmusával ezek mielőbbi megszüntetésébe, felszámolására törekszik, hogy ismét “plena in re ptestas-“sá váljék. Ezzel szemben a szocialista tulajdonjog mindig bizonyos állandó jellegű keretekben mozog. E kereteket a szocializmus gazdasági -alaptörvényének követelményeihez igazodó tervgazdaság rendszere adja. E keretek kétségkivül változnak mennyiségileg, azonban állandóságukat jelenti az, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének mindenkori követelményei szerint igazodnak szüntelen.

A tulajdonjog korlátainak a burzsoá jogrendszerekben nincs ilyen állandósága, hiszen itt az anarchia minden tervszerűséget, tudatosságot kizár, s igy a tulajdonjog anarchisztikus szabadossága és agyonkorlátozottsága /fasizmus/ között fluktuálnak annak tartalmát kitevő jogositványok. A szocialista jogban ezek a keretek állandó jelleget nyervén, nem korlátozásokról kell beszélnünk itt, hanem a tulajdonjog negativ tartalmáról, amelynek keretei között érvényesülnek a tulajdonjog pozitiv tartalmát kitevő jogositványok. A fentiekhez képest a “tulajdonjog korlátozásai“ c. kifejezésnek felvételét szükségtelennek tartjuk, mindazok a szabályok u.i., amelyekre a tervezet a korlátozások cimén gondolt, a “tulajdonjog tartalma” c. részben, a "tulajdonjog negativ tartalmának formájában nyerhetnek szabályozást. Ami emellett “a szolgalmak és épitményi jog” cimet illeti, ez a cim fenntartandó, itt u.i. a tulajdoni önkorlátozásról van szó, ami a tulajdonjog pozitiv tartalmából, különösen a rendelkezés jogából folyik.

Az egyes tulajdonjogi formák külön szabályai kapcsán felmerül annak a kérdése, vájjon helyes-e az egyes^kategóriák felsorolásánál a személyi tulajdonjogot utolsó helyre tenni, a kisárutermelök és a tőkések tulajdonjoga után. kellette szól az az érv, hogy a tulajdonjog első négy kategóriája: az állami, szövetkezeti, szocialista^tulajdonjog a kisárutermelő és tőkés*tulajdonjog a termelési eszközök tulajdonát a kisárutermelő és tőkés tulajdonjog a termelési tárgyazza szemben a használati javak tulajdonát tárgyazó emlitett kategóriával, ^ellette szól viszont javaslatunknak, mely szerint a magántulajdon emlitett két kategóriáját a suemélyi jog után kivárnánk tárgyalni az, hogy a személyi _ tulajdonjog az állami és szövetkezeti szocialista tulajdonjog