Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1954. január 30.
- 25 függvénye, azok lecsapódása, a szocialista társadalom tipikus tulajdonjogi formációja és emellett a termelési eszközök társadalmi tulajdonát tárgyazó két előbbi kategóriával együtt fejlődő formáció, a magántulajdon két elhaló formációjával szemben. A birtok kérdésével kapcsolatban, figyelemmel az indokolásra 'is, két megáll api tásunk van. Az egyik tartalmi jellegű: a birtokvédelem a birtokos privilegizálását jelenti, mert egy egyszerűsített eljárással módja Van tényleges hatalmának háborithatatlanságát biztosítani, tényleges* hatalmából kiesett dologhoz újból hozzájutni. Eut a védelmet nem szabad megtagadnunk a személyi tulajdonosoktól /sőt magántulajdonosoktól' sem/, de nem szabad megtagadnunk az állami szocialista tulajdon kezelőitől, a szövetkezeti szocialista tulajdonjog alanyától sem.' Ne kényszeritsük őket feltétlenül jogperre, amikor egyszerűsített eljárással is védelmet kaphatnak. Ma a kormányprogramra értelmében pl. a kishaszonbérlőnek komoly szüksége lehet a birtokvédelemre® ne szorítsuk ezért - mint azt a csehszlovák ptk. teszi - őt jogperre. A birtokvédelem kérdése tehát aligha vitatható oly értelemben, hogy biztosit- suk-e azt, avagy sem. A szovjet Ptk. is csak nyilván azon meggondolásból utasította el magától a birtokvédelem esz- ’ közének alkalmazását, mert azt tartotta szem előtt, hogy a virtokosi minőség rendesen tulajdonosi minőséget fed, s a tulajdonosnak rendelkezésére áll a tulajdoni kereset is.- A másik kérdés a birtok problémájával kapcsolatosan a "Birtok” c. rész elhelyezése a rendszerben. A tervezet indokolása a rész különállását azzal indokolja, hogy a tulajdonnal szemben értékelést akart kifejezni a birtok hátrábbi sorrendben való tárgyalása. Ez az álláspont kétségtelenül indokolt, nézetünk szerint azonban mégsem vihető keresztül bizonyos célszerűségi szempontok figyelmbevétele nélkül. Nézetünk szerint a birtok és-birtokvédelem kérdését közvetlenül a tulajdonjog tartalmának tárgyalása után kellene szabályozás alá venni. Emellett szól egyrészt az, hogy a tulajdonjog egyik legfontosabb tartalmi megnyilvánulása a birtoklás /hiszen éppen erre volt figyelemmel a szovjet Ptk., amikor elvetette a birtokvédelmet/, s ehhez képest a birtok szabályozása ide kívánkozik, hiszen jelentős részben a tulajdonosnak kivánunk birtokvédelmet nyújtani. Mellette szól azonban az a körülmény is, hogy a birtokszerzés úgy a tradicionális tulajdonszerzésnél, mint pedig az elbirtoklásnál jelentős, márpedig a tulajdonszerzés e két módjának szabályozása megkívánja azt, hogy előbb a birtok kérdését szabályozzuk; Ami már most a kötelmi jog egyes részletkérdéseit illeti, ezekre az általános megállapitások kapcsán is utaltunk. Itt még a további megjegyzések tehetők: . A szerződés érvénytelensége kapcsán annak hatálytalansága is tárgyalható volna. E két fogalom szembeállítása nemcsak doktrinális jelentőségű, hanem gyakorlati is. A naturális obligációk szabályozása a rendszerben nem lelhető fel. E kérdést, amennyiben a kötelmek fogalmával nem kivánunk dolgozni, "Kötelezettség felelősség nélkül” cimmel szabályozhatnánk. A szerződés biztosítékai között nem szerepel - elté- roleg az Igazságügyminisztérium javaslatától - az óvadék.
