Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1954. január 30.
- 23 hozzájárulni e vonatkozásban. A korlátolt dologi jogoknak a tulajdonjoggal egy kategóriába való felvétele elkendőzné a tulajdonjog éa a forgalmi viszonyokat rendező kötelmi /valamint esetleg/öröklési jogi/ szabályok egymáshoz való tényleges viszonyát. Ha u.i. abból indulunk ki, hogy a tulajdonjogi viszony az összes többi vagyoni jellegű jogviszonyok vonatkozásában elsődleges jellegű, azaz ahhoz, hogy valamely dologra nézve bármilyen más vagyonjogi viszony létrejöhessen, elsősorban az szükséges, hogy azt a tulajdonjog ragadja meg /csak igy lehet egy dolog pl. forgalom tárgya/, ebből önként következik egyrészt az, hogy a tulajdonjog különállása világosan ki kell, hogy tűnjék a törvénykönyv szerepéből, másrészt az, hogy a tulajdonra vonatkozó szabályoknak a vagyonjog minden más vonatkozásának szabályozását meg kell előznie. A tulajdonjog ezen elsődlegességével tehát épp úgy nem fér össze az, hogy a korlátolt dologi jogokat vele együtt a dologi jogi tipuskényszer által determinált, mintegy egyenrangúnak látszó jogokként egy gyűjtőfogalom alá fogjuk /dologi jog/, mint pl. az, hogy a rendszer felépítésénél, a német BGB beosztását klRáhnánk követni, § ennek megfelelően a kötelmi jog anyagát tárgyalnánk a dologi jogot, ill. a tulajdonjogot megelőzően. Végül az általános kérdéseket illetően megállapítható, hogy a rendszer a jogügylet fogalmát teljesen eltünteti. üem kétsége^, hogy a jogügyleteknek több mint 90^-át a szerződések teszik ki, s igy axxsráxisxBnyxsxsxszxMssEkxigs egyoldalú jogügyletek kategóriája háttérbe szorul. Ez az aránytalan erőviszony a szerződések és egyoldalú jogügyletek között azonban mégsem teszi indokolttá a jogügyletek kategóriájának teljes elmosását. A rendszer ilyen módon azután olyan rabulisztikával kénytelen dolgozni, amit "az egyes szerződések" cimszó alá tartozó részben látunk. Itt a szerződések között egyoldalú jogügylet is szerepel: a di^itűzés, sőt az értékpapirügylet. 3 tetézi a javaslat hibáját azzal is, hogy'az emlitett cimszó alatt még ezenfelül olyan tényállást is tárgyal, mint a jogviszonyt keletkeztető jogalapot, mint a megbizás nélküli ügyvitelt, amely pedig nyilvánvaló- lag nem ide, hanem a felelősséget tárgyaló "Kártérítés és* * alaptalan gazdagodás" c. részbe kívánkoznék a véletlen közösséggel együtt,* amelyről a rendszer emlitést sem tesz. Ez a rész foglalkozik u.i. azokkal a tényállásokkal, amelyek felelősséget szülnek, azonban nem a szerződés^kategóriába tartoznak. Nem kivánjuk természetesen ezzel azt mondani, hogy célszerűségi szempontok ne kivánnák meg azt, hogy a megbizás nélküli ügyvitel részletes szabályait a megbízási szerződés, mig a véletlen közösség szabályait a társasági szerződés kapcsán tárgyaljuk, azonban a két tényállás általános kérdései mégis az alaptalan gazdagodást követően volnának tárgyalandók egy-egy utaló szabály kíséretében, amely rámutat arra, hogy a részletes.szabályok az eialitett két szerződés kapcsán nyernek tárgyalást. II. II. A rendszer felépítéséhez részleteiben az alábbi megjegyzéseket tesszük:
