Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 19 ­Mindent összevéve: Az általános rész tekintetében elfoglalt kari állásfoglalás tekintetében az a helyzet, hogy a hurzsoa absztrakt-idealista rendszerezés helyes kritikája után a vélemény visszariad az önmaga által helyesnek felis­mert megoldástól* Xhhez képest a vélemény által választott megol­dás csak látszólagosan eltérő az eddigi szocialista kó­dexek álláspontjától, lényegileg azok álláspontjával meg­egyező. III. Ugyanezek a szempontok hozhatók fel a pandekta- rendszer második alapvető* jellegzetessége a dologi jog­nak a kötelmi jogtól való elválasztásával kapcsolatban elfoglalt kari állásfoglalás tekintetében. Ebben a vonat­kozásban is megfigyelhető az általa helyesnek felismert elvi alap keresztülvitelétől való visszariadás szez alól csak a dologi jog tárgyi körét érintő vonatkozásban elfog­lalt álláspont tesz kivételt, amely utóbbival kapcsolat­ban viszont hazai földjogi-tulajdoni viszonyainkra tekin­tettel nem alap nélkül vethető fel az előreszaladás ve­szedelmének kérdése. Meggyőzően mutat rá a kari vélemény arra, hogy a tulajdonjognak dologi joggá, a szerződések jogának és a szerződésen kivül érvényesülő felelősségi jognak kö­telmi joggá való kiépitése ugyancsak a burzsoázia gazda­sági érdekeit szolgáló absztrakcióra való törekvés ered­ményeként jött létre. Helyesen vonja le ebből azt a követ­keztetést, hogy a jogszabályok szerkezeti különbözőségére felépített ezt a szétválasztást egy szocialista jellegű polgári törvénykönyvben nem lehet fenntartani. A dolflfli jogot illetően ennek, mint fő résznek elejtésével a kari vélemény az elvi állásfoglalás követkéz ményeit le is vonja, ellentétben a csehszlovák törvény- könyvben olvasható megoldással, a szovjet jogtudomány ál­tal nyújtott útmutatásra támaszkodva. A-kérdés csak az - s úgy gondolom, hogy ez a szem­pont nincs kellően méltatva a véleményben,- hogy nem el­sietett-e az a megoldás - még ha törvénytechnikailag min­den nehézség nélkül meg is oldhatók - hazai földjogi vi- . szonyaink közepette, amidőn a föld nacionalizálása nálunk- szemben a Szovjetunióval - nem következett beNyilván­valóan merülnek fel ugyanis e megoldás mellett oly prob­lémák, amelyek a föld nacionalizálásának hiánya okából a polgári jog eszközeivel nehezen lennének megoldhatók. t .... X kötelmi jogot illetően a kari vélemény ismét bátor és határozott pandektarendszer bírálatával, amidőn- helyesen - megállapítja, hogy. a kötelemnek, mint jog- viszony-f ogalomnak és igy magának a kötelmi jognak a pol­gári jog önálló részeként való kiépitése a jogviszonyok szerkezetére tekintő absztrakt-idealista gondolkodás ki­fejezése. Az életviszonyok valóságát tartva ugyanis szem

Next

/
Oldalképek
Tartalom