Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1954. január 30.
20 előtt, itt lényegileg egyrészt a zömileg árujellegű azokról a viszonyokról van szó, amelyek szerződések formájában bonyolódnak le, másrészt olyan jogviszonyokról, amelyek szerződésen kivül okozott jogsértések következményeiként állnak elő s amely utóbbiakat a kari vélemény "felelősségi viszonyok" elnevezéssel jelöl meg. Mindenekelőtt azt szeretném megmondani, hogy a felelősség kérdésének a szerződéses viszonyokkal nem ugyan szembeállítását. de legalábbis elválasztását népgazdaságunknak a szocializmust építő mai szakaszában elhibázottnak, sőt veszedelmesnek tartom. A felelősség gondolatának éppen a gazdasági szerződések, de az u.n. * kisárukereskedelmi ügyletek körében is való minél tökéletesebb kiépítése - pl. a minőséget érintő felelősség vonatkozásában - egyik legnagyobb jelentőségű gazdasági és jogi feladat, ami ma előttünk áll. Ezt a gondolatot egyáltalán nem alkalmas kellő erővel alátámasztani és tudatosítani a véleménynek szinte mentegetődzés-számba menő az a megjegyzése, hogy "felelősségről természetesen a szerződések körében is szó lehet." Alapulvéve most már a kari vélemény által helyesnek felismert említett elvi álláspontot, a kötelmi jogot mint ilyet meg kellene szüntetni és semmiképen sem szabadna azt a rendszer egyik főrészeként megtartani. És mégis mit látunk? Azt látjuk, hogy a kari vélemény az elvi állásfoglalással ellentétben javasolja a kötelmi jognak főrészként való megtartását és csak a főrész belső tagozódásában valósítja meg az említett két alapintézménynek: egyfelől a szerződésnek, másfelől a felelősségnek szétválasztását. Aznindok itt is nyilvánvaló: a kari vélemény maga is érzi, hogy a kötelmi jog megszüntetése annyira merész lépés lenne a polgári törvénykönyvek rendszerének történeti fejlődésében, amelyre vállalkozni nem látszik megengedhetőnek. Az önmaga által választott elvi kiindulás 1b faragása azonban a véleményben itt sem áll meg: a szerződési felelősségi jognak a mégis meghagyott kötelmi jogi ráxxfckh részen belül való szétválasztását sem viszi a kari vélemény következetesen keresztül. A következetesség ugyanis azt hozná magával, hogy a felelősségi /kártérítési/ szabályokról csupán az összes szerződési szabályok előrebocsátása után legyen szó* Az elválasztás ugyanis valóban csak igy hatályo- sulna. Ennek ellenére a kari vélemény a felelősségi^szabályokat nem a szerződési szabályok valamennyije után javasolja el£hlyezni, hanem a szerződésre vonatkozó általános szabályok és az egyes szerződési típusok között. Álig lehet kétséges, hogy nem az egyébként szembetűnő aránytalanság kiküszöbölése az, ami itt döntő. Annak ellenére sem, hogy a kari vélemény elsősorban erre a szempontra utal. Ha nem döntő az, hogy a felelősségnek, a kártérítés kérdésének a szerződések körében is nagy a jelentősége és hogy egyébként is több vonatkozásban jelentkezik tartalmi azonosság a kétféle jogszabálycsoport között.
