Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 18 Az általános résszel szemben kifejtett aggályok ellenére ugyanis, -amely aggályok úgy vélem,- csak a burzsoá gondolkodásra jellemző absztrakciót kifejező általános résszel szemben jogosultak, de nem lehetnek jogosultak a szocialista alap szolgálatában álló általanositassal szemben,— a vélemény úgy látja, hogy • van a jogszabálynak egy csoportja, amelynek feltétlenül a rendszer élén kell helyet kapnia, s ezek a szabályok a személyekről szóló szabályok,

Ha az. idevonatkozó rendelkezések alapjául a társadalmi viszonyok bizonyos meghatározott csoportja szolgálna, - az a helyes szempont, amelyet a vélemény a rendszerezés ^ alap jául kiemel - úgy az érintett megoldás el£ len mi kifogast sem lehetne tenni« Azonban a vélemény maga megállapítja, hogy az ilyként különtartott szabályok nem a valóságos társadalmi viszonyokból indulnak ki*

Ezzel akarva-nemakarva lényegileg ugyan abba a hibába e- sik, amelyet a pandekta-rendszerrel kapcsolatban kifogásolt*

De ennél is feltűnőbb az az indokolás, amellyel a kari vélemény eme önbeismerés ellenére is javasolja a személyekre vonatkozó rendéL kezéseknek a rendszerben való különtartását*

^ Azt mondja ugyanis, hogy az emlitett rendelkezések adják meg a polgári törvénykönyv alapelveit; ezek a- zok az alapelvek * amelyeknek a rendszer valamennyi részében érvényesülniük kell.

kérdezem: vájjon mi más ez, mint nyilt beismerése annak, hogy az általános rész elvi helytelenitése ellené- re is a kaíi vélemény mellőzhetetlennek tartja az általános résznek t bár leszükitett be retek között való - fenntartását*

A kari véleménynek az általános részhez való hajlamosságát egyébként.egyéb vonatkozásban is ki lehet mutatni. Bizonyitja ezt különösen az, hogy a vélemény az ember jogállásáról szóló részben a jogképesség mellett a cselekvőképességet is javasolja.szabályozni. Holott nyilvánvaló, hogy a cselekvőképességnek túlnyomó részben -amiként a vélemény maga is megállapítja- csupán a kötelmi jogban van jelentősége. Hogy a vélemény ennek ellenére mégis lényegileg az általános rész szerepét betöltő első részbe kivánja a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat beiktatni, annak éppen az az ok^, hogy itt az ember jogállását a maguk egészében megragadó és a rendszer valamennyi része körében fontossággal biró, vagyis éppen u.n. általános szabályokról van szó. Nyilvánvaló annak megfon- tolása, hogy az általános rész előrebocsátásának a jogszabályszerkesztés ökonómiája szempontjából is döntő jelentősége van.

Az általános szabályok kialakítása az egyes főrészek körén belül is jelentkezik a kari véleményben,

Kar nevezetesen a tulajdonjogi részben is javasolj általános szabályokat, tekintve, hogy egyes tulajdonjogi formák mellett szép számmal vannak olyan szabályok - igy különösen a tulajdon védelmére vonatkozó szabályok, - amelyek vonatkoznak valamennyi tulajdoni formára.