Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1954. január 30.
Helyesen állapítja meg a kari vélemény, hogy a polgári jog anyagában általános résznek kiépítése a legjellemzőbb vonás a burzsoa rendben gyökerező arra a polgári gondolkodásra, amely áthatja a pandekta-rend- szert. A burzsoáziának ugyanis nyilvánvaló érdeke a valóság elleplezése, annak elkendőzáse, hogy a szerződések körében hatályosuló jogi "szabadság” ellentmondásban van a tulajdon tekintetében fennálló egyenlőtlenséggel* Ennek az elkendőzésnek az általános rész kiépítése kiépítése kiválóan alkalmas eszközként bizonyult* A kari vélemény az általános rész kérdésének megítélésében ezt tekinti döntő szempontnak; ezt még annak ellenére is, hogy a mai szocialista kódexek példája mást mutat, t.i. fenntartja az általános részt és hogy a tudományos feldolgozás követelményei is az általános tanok kiemelését javalják* Azt., hogy általános rész kialakítása össze nem egyeztethető a marxizmus-leniniz- mus tanításaival, - a kari vélemény eldöntöttnek veszi, fel sem veti egy oly általános rész kiépítésének lehetőségét, amely a szocializmus gazdasági alapját szolgálja, úgy ahogy a pandekta-rendszer általános része a burzsoázia gazdasági érdekének szolgálatában állott* Azonban az általa helyesnek tartott elvi álláspontnak részint hazai jogfejlődésünket érintő vonatkozásban való alátámasztásában, részint annak keresztülvitelében a kar állásfoglalását bizonytalanság, határozatlanság és' az önmaga által helyesnek elismert megoldás következményeinek levonásától való megtorpanás jellemzi. a./ A bizonytalanság szembeszökő a véleményben a magyar kodifikációs javaslatok, különösen a svájci polgári törvénykönyvvel e részben egyező 1928. évi javaslat szövegének kritikájával kapcsolatban. A vélemény ugyanis az általános részt hely teleni- tő kritikája során az egyik helyen /2o*l*/ azt állapitja meg, hogy az általa elfoglalt értéki tételen semmit sem változtat az, hogy egyes törvények - és itt utal a svájci polgári törvénykönyvre és az 1928-as javaslatra - általános rész helyett "személyi jogot” iktatnak a rendszer élére* Ez a személyi jog ugyanis voltaképen ugyanolyan általános rész, mint a BG-B általános része, minthogy a személyt, az ember ugyanolyan absztrakt általánosságban szemléli, mint azok a törvénykönyvek, amelyek kifejezetten ^általános rész” felirást tartalmaznak. «. , . Ugyanez a vélemény viszont egy másik helyen /25.1./ a személyekre vonatkozó szabályok előrebocsátása tekintetében elfoglalt, nyomban érintendő álláspontjának alátámasztásaként ugyancsak "a magyar kodifikációs javaslatoknak immár hagyományossá vált gyakorlatára” hivatkozik, hangsúlyozva, hogy ennek félretételére a kar semmi okot sem látott. b*/ A múlt értékelésére való tekintetben jelentkező bizonytalanságnál is meglepőbb azonban a kari vélemény' ben a megtorpanás, amelyet a szóbanlévő kérdésben tanusit.
