Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 15 Nem látja pl. helytelennek, hogy a csehszlovák tör- vénykönyb egy 140 éves törvényt megfejelt, holott ez neki nem is nemzeti hagyománya volt, hanem azért vette át, mert benne élt a gazdasági rend azokban a viszonyokban, s igy nem találta most sem eIvetnimvalónak.

A 7. oldalhoz megjegyzi, hogy nem Hahn volt az , első, aki kimondta a dolggi jog abszolút és a kötelmi jog relativ voltát. Tudvalévő, hogy az actio in rém és az°actio in personam már a rómaiaknál is ismeretes volt.

A 8.-9. oldal fordulóján az áll, hogy á természet- jog megtalálható a római jogban, ezt kétségbe kell vonnia.

A római jog ius hatúrele más, mint a XVIII. századbeli természetjog.’ A 14-15. oldalon az előterjesztés a modern pan- dektarendszer kialakulását a burzsoá osztály érdekeivel látja szükségszerű összefüggésben. Ezeket a fejtegetéseket nem tudta teljesen magáévá tenni.

A 25. oldalon van felvetve, hogy legyen-e általános rész, vagy nemw ő -úgy látszik konzervatívabb - nem dobná ki az általános részt, annál kevésbbé, mert a tervezet sem tudja kidobni. Ha egyszer van egy általános rész a személyekre, akkor miért ne legyen olyan, ami jogtárgyakra, de különösen ami a jogi cselekményekre vonatkozik.

A jogtárgyakat ő is a vagyonjogba helyezné el, a jogügyleteket és a jogellenes cselekedeteket azonban az általános részben. A francia tankönyvek most is a kötelmi jogba teszik a jogügyleteket, de márelőzőleg beszélnek róla. A szerződés nemcsak kötelmi jelenség, hanem dologi jogi, családjogi és örökjogi jelenség is. A jogügylet általánosabb fogalom. A pandekta jogtudomány a stipulatio tanában találta meg a szerződést és ebből asztraiiálta a jogügyletet, aiiinek az általános részben van a helye, mert az egész rendszerre kiterjed.

Következő kérdés a dologi és a kötelmi jog megkülönböztetésének kérdése, szükséges-e ezt a megkülönböztetést elvetni. Az elaborátumban az áll, hogy ez a jogviszonyok szerkezete alapján nyugszik. Azt hiszi, hogy ez a beállítás téves, a szerkezeti különbség megvan, de ez csak folyománya annak, hogy más a dologi jog lényege, mint a kötelmi jogé. Az előbbi gazdaságilag az, hogy a jogrend megengedi, hogy az ember akár egyén, akár csoport, sajátítsa el magának a természet egyes dolgait, a dologi jogok lényege a távoltartás. A tulajdonjog szerkezetében ma is ez mutatkozik meg. Ez azonban nemcsak szerkezeti, sőt elsősorban nem szerkezeti különbség. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a Grosschmidi tétel., hogy a dologi jog sűrített kötelem, vagyis a dologi jog nem egyéb, mint a tulajdonosnak az emberek tömege ellen fennálló hitelezői pozíciója. A kötelem egy finomabb gazdasági rend konstrukciója, kialakulása a deliktumoknál kezdődött.- Más emberek munkájának igénybevétele is először a dologi jogi formában történik a rabszolgaságban, a jobbágyság átmeneti állapot, a jobbágy függőségi viszonyban van, a bérmunka pedig már teljesen átmegy a kötelmi jog területére.