Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

-Uelviselhetetlen lett volna egyebek között azért is, mert a személyiségi jogok abszolút jellege is kizárta a kérdést a kötelmi jogbél. Most azonban, hogy a polgári jogi felelősséget eredményező tényállásokat különválasztottuk és az abszolút jogviszonyok is annyira elvesztették tabu jellegüket, hogy a zálogjogot és a telki terhet is a kötelmi jog keretében helyezzük el, kézenfekvő a személyiség jogának megsértéséért való felelősséget ugyanott szabályozni, ahol a testi épség megsértéséért való felelősség van szabályozva, A testi sértés és a becsület, jó hirnév megsértése nézetem szerint a társadalmi viszonyok szempontjából a szocialista szemlélet mellett azonos jellegűek. A személyiség sérelmének esetei beille- nek ide, a sérelem különböző fajtáihoz mért szabályok körében akkor is, ha a nem vagyoni elégtételnek bizonyos szocialista formája, amelynek megvalósi^ására a magam részéről mindig törekedni fogok, csakugyan elfogadásra talál. Sőt a felelősségi jog különtartása mellett egyenesen nehéz lenne megérteni, hogy a felelősségi jogon kivül egészen más helyen szintén szabályozáshoz jut a felelősségnek egy elszigetelt esete.

Jegyzetek:

■e

1. / Geist des Römischen Rechts, II.1.-334-414.p.

2. / Pandekten.9.Aufl.lS06.-I.872-875.p* '

3. / Sohm: Der Gegenstand.. -A kérdésről szól vitánkban Almási sem látta meg a Sohm uj szemléletét é's azzal érvelt, hogy Windscheidnál is megvannak azok az ügyletek, amelyeket később Sohm a Verfügung fogalma alá vont. Ebből a téves szemléletből kiindulva tagadta, hogy a fogalomalkotás Sohmhoz fűződik. A rendelkezés tana J.Ért.Uj folyam XXII.121.füz.268.old.

4. / Tuhr: Allgemeiner Teil des BGB.I.Bd.XIII.p.

5. / Heck: Grundriss des Schuldrechts.1929.-471.p6. /l.m.l9.,67.,121.p.

7. / Kötelmi jog I.1949.-10.,24. és főleg 187. és köv.old.

MARTOK GÉZA egyetemi tanár örvendetes meglepetéssel olvasta a munkálat történeti áttekintését, nagy res- iektussal nézte azt a fáradságot, amellyel ez elkészült.

0 is azon a nézeten van, hogy a tartalmában szocialista, formájában nemzeti, ujtipusu kultúra nem a semmiből születik meg, hanem fel kell használni a múltból, a régiből ami számunkra értékes. Ez a felfogás szerinte * éppen a jog területén eddig méltatlan támadásban részesült, szinte nem jogásznak minősült, aki egy jottányit át akart venni a római jogból. Nagyon helyesnek tartja, ha a rendszernél tekintetbe vesszük, hogy történeti alapokon nyugszik, a történeti áttekintés ugyanis általános bázist ad a fejtegetéseknek. Az a véleménye, hogy nemcsak a rendszerre, de a tartalomra is áll, hogy nem lehet mindent elvetni.