Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 13 megoldása,,amely túlságosan épit a maga által felállított két fogalmának különbségére, tehát ugyan olyan jellegű absztrakciót enged visszamászni aa.ablakon, mint aminőt kidobott az ajtón, A harmadik előny abban lenne, - és szerintem ez sem jelentéktelen,- hogy a kötelmi jog nevezetű rész elején két egymással arányos főrész szabályozná a szerződést és a felelősséget, ezek egy szinten állását, de lényeges különbségeit is érzékeltetve, s a szerződési részt nem terhelné meg, azt aránytalanul, felduzzasztva a terjedelem szempontjából is, olyan rendelkezéseknek a tömege, amelyek a különállást inkább elmosnák, mintsem hangsúlyhoz juttatnák.

Nem kivánom a magam előterjesztését ebben a kérdésben valami szavazásfélének alávetni, még kevésbbé a kari határozattal szemben különvéleményként fenntartani. Annál kevésbbé kivánom ezt, mert meg vagyok győződve, hogy a Világhy Miklós által javasolt rendszerben is lehet jó törvény- könyvet késziteni. De nem akartam elhallgatni, hogy sok egymás meggyőzésére törekvő megbeszélésünk után, amelyek során igen sok kérdésben adtam fel korábban elfoglalt álláspontokat, a most érintett kérdésben ‘a mostani felszólalásomban először kifejtett körben megmaradt az a véleményem, bogy a jobbik megoldás, amit javasolok. Ellensége pádig ez a Világhy Miklós által előterjesztett javaslatnak épen csak annyiban lehet, amennyiben a jobb mindig ellensége a jónak.

Ugyancsak a 29* oldalon meglehetősen rövidlegesen van el- • intézve a személyiségi jogok kérdése azzal, hogy ezek kodifikálva vannak a szerzői, szabadalmi, ujitói jog szabályozásával és ennek a szabályozásnak beillesztése a törvény- könyvbe nem szükséges.

A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Az, amit .a jogtudomány személyiségi jog alatt ért, nem azoknak az alkotásoknak a joga, amelyekről áz előterjesztés megemlékezik, hanem a személyisége -szabad érvényesitéséhez mindenkit meg- . illető jog, amely a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok mellett is jelentkezik, amint ezt a szerzői joggal'kapcso-' latosan a római egyezmény és a magyar-birói gyakorlat is elismerték. A személyiségi jog szabályozását első javaslatomba^ beillesztettem, de nem ragaszkodtam hozzá, mert ezt a szabályozást nem tartom egy kódex nélkülözhetetlen eleminek. A szocialista polgári jog egyéb szabályaiból, de az egész szocialista jogrendszerből enélkül is következik és levezethető a személyiséget érő minden sérelem orvoslása. A szabályozás tehát inkább elvi deklaráció jellegével bir. Mégis örömmel üdvözöltem, amikor arról értesültem, hogy maga Világhy Miklós ajánlani fogja a tervezet megfelelő kiegészítését, mert éppen egy szocialista törvénykönyvben az ilyen elvi jellegű deklarációk nagyon jó szolgálatot tehetnek. Ami az elhelyezés kérdését illeti, nem lenne rossz a megfelelő szabályoknak a személyi jog végén való elhelyezése sem. Mégis felvetek egy másijc megoldást. Vájjon nem lenne-e megfelelő'a személyiségi jog szabályait a felelősségi jog keretében lehelyezni? A kötelmek absztrakt fogalmából kiinduló szabályozás mellett a burzsoá törvénykönyvéiben ez a megoldás