Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. november 19.
- 13BECK SALAMON egyetemi tanár a jegyzet egyik iroja és szerkesztője kevesli,az elhangzott bírálatot. Becsó Ferenc elvtárs bírálatával kapcsolatosan előadja, hogy a jegyzet b eosztásával kapcsola/tosan igyekezni fognak a technikai hiányosságokat kiküszöbölni. A tartalomjegyzék hiányára vonatkozó észrevételre közli, hogy a tavalyi jegyzetben is a II.félévi jegyzet után volt a részletes tartalomjegyzék, bár igaz, hogy annak elején részletes tematika tájékoztatott. Eörsi G-yulának arra a megjegyzésére, hogy a közérdek és magánérdeknek a szocialista jogrendben való egybeesését a jegyzet nem veszi figyelembe, az a válasza, hogy a szocialista tudománynak reálisnak kell lenni és éppen a perjogban az eljárás folyamán a döntést megelőzően sokszor éDssen jelentkezik az egyéni érdek és csak a bíróság Ítélete teremti meg a közérdekkel való összehangolást. A dékán felszólalására megjegyzi, hogy a hatáskör és illetékesség kérdésében a törvény rendszerét követte, de a dékán által felvetett szempontot helyesnek tartja és az igazságügyminisz er, valamint az Állam- ás Jogtudományi Intézet által tervezett gyűjteményes munkában Írott tanulmányában már a dékán szempontját értékesítette. A szerkesztésre vonatkozó kritikai megjegyzéseket helyesnek ismeri el. t A részletes tárgyalásra rátérve HIZSA10VSZKY EUDRE egyetemi tanár kifogásolja az l.§-nak azt az állítását, hogy csudán a jogtudomány tagozódik, ezzel szemben az a helyes nézet, hogy az egységes jogrendszer is jogágakra tagozódik. Helyesnek tartja az arra való utalást, hogy a fennálló jogban is vannak osztályharcos elemek, amihez hozzáfűzi, hogy az Alkotmány is utal a jognak az osztályharc szolgálatában való állására. A szocialista törvényességről sok sző esik, de a fogalmának pontos megvilágítása hiányzik, bár ez már az alsóbb évfolyamon tanított tárgyak anyagában*is megtalálható. Kifogásolja azt a tételt, hogy a szocialista erkölcs a munka erkölcse. Szerinte ez oda vezetne, hogy a szocializmus a polgároktól csak a megszakadásig való munkát követelné. Kern tartja sikeresnek a polgári per fogalommeghatározását. Az objektiv ellentétre való utalást mellőzné. Hiányzik az arra való utalás, hogy a‘biró az ítéletben nemcsak elbírálja a felek jogviszonyát, de parancsot is bocsát ki. A jogi helyzet elmélet kifejtését nem tartja fontosnak. Meg lehetett volna világítani azt a kérdést is, hogy a perképesség körüli vita esetén van-e'per. A perjognak az anyagi jog fölé való helyezésére vonatkozó Binder-fále monista álláspont kritikája!?:ént utalni kellett vote arra, hogy ez az elmélet az imperialista "Macht geht vor Recht" perjogi vetü- lete. Az absztrakt kereseti jog elmélete és a Wach-fále Rechtsschutzanspruch elmélete a jegyzetben mellőzve van. I < EGRSI GYULA docens kifogásol j_a >zt a _ tételt ...hogy a jog az emberek társas életének szabályozója, rögtön
