Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. november 19.

- 14 utalni kellett volna a jog osztályjellegére. Kifogásolja azt a szövegezést,, hogy az Alkotmány VIII.fejezetet részleteiben a polgári jog szabályai töltik meg tirt alommal. A polgári per fogalmát pontatlannak tartja, a kétoldalú meghallgatás elvét nem tartja kiemelendőnek, ehelyett inkább a többi a lapelveket kellene felvenni. A jegyzet^2o.oldalán a mozaiklapok említésével kapcsolatban az iró képzavarba jutott.

VAS TIBOR egyetemi - tanár kifogásolja, hogy a jegyzet egyes kérdésekben, amelyek a jogelmélet körébe tartoznak, nem egyezik a jogelméleti állásfoglalással. Itt a jog és a törvényesség fogalmára gondol. A szocialista törvényességgel kapcsolatban a jegyzet nem láttatja ennek összefüggését a jogrenddel .

TARKAI KÁROLY utal arra, hogy'' a birds ág nevelő funkciójának tárgyalásánál a perrendtartás vonatkozó szakaszaira is figyelemmel kellett volna lenni. Rá kellett volna mutatni arra, hogy az Ítélet a perben nemcsak a perben álló felekre hat nevelőleg, hanem a peren kivül állókra is.

BARKAS JŐZSEB a polgári per fogalommeghatározását kifogásolja. Feleslegesnek tartja a fogalommeghatározásban, hogy a pernek a vonatkozó eljárási szabályok szerint eszköz- lendő lefolyásán felül külön utal a fogalommeghatározás a kétoldalú meghallgatás elvére, ami az eljárás szabályaiban már amúgy is benne foglaltatik. A jogforrás tárgyalásánál a szerző a múlt évi kritikát félreértette, mert ez szerinte csupán a megrövidítést sürgette. Tulrészletesnek tartja az irodalomban a felszabadulás utáni évek folyóiratcikkeinek felsorolását. «

KÁDÁR MIKLÓS egyetemi tanár a polgári per fogalommeghatározását helyesnek tartja a jegyzetben. Az irodalmi nézetekre történő hivatkozásnál kívánatosnak tartja, hogyr ne csak a nézetek emlittessenek, hanem azok kritikailag is megvilágiitassanak. Kern tartja helyesnek, hogy a jegyzet rendszertelenül egyik-másik Íróra dicsérő jelzőt alkalmaz.

BEAR JAEÍ)S dekán egyetért Eörsi Gyulával á>ban, hogy a jegyzetben a magánérdek és közérdek viszonyodnak taglalásánál a múltból áthozott maradványok ldhetők fel. Egyetért Kádár Miklós egyetemi tanárral abban, hogy az irodalmi anyag felsorolásánál a szerzők bírálatot is adjanak.

MÓRA MIHÁLY egyetemi tanár örömmel veszi Hizsalovszky elvt^rs kritikájának azt a részét, amelyo még több elméleti kérdés megvilágítását tartotta volna szükségesnek, ezekre azért nem kerülhetett sor, mert a jegy zetjoldalszámhoz kötött. Á. zetben Eörsi Gyrula által kifogásolt képzavar 5 sorát kihagy and. ónak tartja. Kern meggyőző azonban az az érvelés, amely a fogalommeghatározásból a felek kétoldali meghallgatásának elvét kihagyandónak véli, hiszen éppen ez jellegzetes a perre, szemben a perenkivüli eljárásokkal, helytelen lenne tehát ezt súly tálanitani. Egyetért azokkal a felszólalásokkal, amelyek azt kívánták, hogy az irodalom felsorolása mellé szélesebb értékelést is adjanak, ez a jegyzetben részben megtörtént. Rámutat arra, hogy a felszabadu-